Milyen okai lehetnek hogy egy 26 èves férfi nem talált eddig magának senkit?

29.

"Milyen tünet? Minek a tünete? Egy orvos vagy pszichológus sem mondaná azt, hogyha valaki épp 40+-osan szingli az bárminek is a tünete lenne."

Lehet fröcsögni, de pedig akkor is tünet. ÉS ha elmész egy pszichológushoz, és mondod neki, hogy 45 éves vagy és még soha nem volt párkapcsolatod, hát ő sem fog másképp vélekedni erről.

Ha épp 40 +-osan átmenetileg szingli az ember az nem baj, lehet elvált, ami nem feltétlenül az ő hibája, de ha még nem volt soha senkije, az nem normális, te is tudod. És kit akarsz ilyen vehemensen meggyőzni? Magadat?

"te erkölcsileg magasabbnak tartod magad azoknál a szingli embereknél"

Senki nem mondta, hogy erkölcsileg magasabbrendű lennék. Csak annyit állítottam, hogyha valaki ennyi idősen még nem tudott senkihez kötődni, ott valami gond van.

És én nem rosszindulatból teszem ezt, igazából az ember inkább csak furcsának tartja, hogy egy kedves, jóképű ember miért is van egyedül. Valószínűleg valami félrement az életében.

Sokan nem ilyen rosszindulatúak, mint te, hanem empatikusak.

Amelyik kollégám pl. el szokta mesélni nekem a nőügyeit, azért teszi, mert én is nő vagyok, és tudok neki tanácsokat adni. Egyáltalán nem azért, hogy én majd rajta röhögjek a háta mögött. Ez csak a te fejedben létezik így, mindenki magából indul ki.

Ha az illetőhöz nem tudnak kötődni, akkor rossz embereket választott. Miért? Ennek is megvan az oka, ennek a mélyére kellene ásni.

Mondjuk látom, hogy neked teljesen hiába is beszélünk, csak hajtod a magadét. Van társam, és azt gondolom, hogy másnak is lehet? Akkor rosszindulatú vagyok. Értem. Te meg magad van a kedvesség. Rejtély, hogy miért vagy még egyedül.

"És ha az illetőhöz nem tudnak kötődni emberek és nem fordítva akkor mivan?"

Épp ez a lényeg. Hogy HA nem tudnak kötődni és kapcsolódni hozzád az nem oktalan jelenség. Hatványozottan igaz ez akkor, ha egyébként aránylag jól nézel ki, nincs semmi testi elváltozásod, stb.

Ezért írtam azt, hogy a nők között hatalmas a diverzitás, a nagyszájútól kezdve az introvertáltig, a művésztípus, az állatbarát, a tanyasi, a városi, bulizós, filmkedvelő, könyvmoly stb., mindent megtalálsz. Az, hogy vannak emberek akik nem tudnak hozzád kapcsolódni, az teljesen természetes. Ez mindenki életében jelen van. Most csak példaként, ha te egy tanyasi gyerek vagy és abszolút nem tud hozzád kapcsolódni a szoláriumos Szandika, ezzel az ég egy adta világon semmi probléma nincs.

De ha ebben a diverzitásban SEM találsz egyetlen egy olyan embert aki tud hozzád kötődni/kapcsolódni, ráadásul 45 éves vagy, az felvet problémákat, mert az már nem oktalan jelenség.

Ott meghúzódnak olyan dolgok, amiket te egyébként nem feltétlen veszel észre magadon, de a másiknak egy jelzés arra vonatkozólag, hogy meneküljön tőled.

Ehhez kell az önreflexió hogy felismerd, hogy hát talán mégiscsak benned van a hiba, ez ugye a kérdezőben meg is van, hiszen megszületett ez a kérdés, de benned abszolút nincs meg.

Fújod ugyanazokat a hülyeségeket és mindenkit meg akarsz győzni arról, hogy az egész társadalom hülye, de itt vagy te aki ül a bölcsek kövén.

És nem, én nem nő vagyok, hanem férfi.

Hagyd utolso, csak a tamadast latja.

Teljesen egyertelmu, hogy hasonlo szituban van, mint a kerdezo, de foggal korommel gyozkodi magat, hogy egy meg nem ertett, maganyos zseni, akivel mindenki csak durva es banto, mikozben o allt le vitazni egy masik ember kerdese alatt :D