Jobb egyedül maradni akár életed végéig, mint olyannal összejönni akiben nem érzed százszázalékosan hogy igazán boldog vagy vele?

Olyankor kell feltenni a kerdést h miert nem vagy boldog vele. A kapcsolatért dolgozni kell.

Drága bogaram olyan nincs az életben senki mellett, hogy te 100% boldog vagy. Mindig vannak rossz élmények, hullámvölgyek. Az a lényeg, hogy inkább legyen több plusz egymás mellett mint mínusz. Te a nem létező, idealizált életet kutarod full feleslegesen.

Az elet nem egy folytonos boldogsag es orom.. Az sokszor kegyetlen es fajdalmas!

2.-nál a pont.

Akkor sem lehetsz mellette 100% boldog. Ilyesmi nem létezik. Elvakíthat a rózsaszín köd persze, de ép ez az, hogy nem látsz reálisan szóval a valóságot se látod. De ha még nem is vagy olyan vak akkor sincs az,, hogy te 100% biztos vagy a másikban mert annyira boldoggá tesz. Kapcsolat elején ugyanúgy lehet félreértés, lehet vita, lehet a sok izgalom, a pillangók, stressz miatt nem vagy 100% boldog. Mindig van valami. Nah ja aki úgy érzi, hogy megtalálta a másik felét, ő az "Igazi" az fázik rá legtöbbször a legjobban. Tehát jó ha nyitott szemmel is jársz és nem csak szívvel.

Jobb, ha nem maradsz egyedül. Nekem azon az áron lehetett kutya, cica, hogy megalkudtam és együtt maradtam azzal, akit már nem szeretek. Nem tudnám fenntartani egyedül a kertes házat. Idegenekkel nem volt kedvem összeköltözni, mármint albérlőkkel.

Szerintem is egyedul baromi kemény és nehéz az élet.

Minek kérdezel, ha csak azt a véleményt fogadod el, amelyik egyezik a tieddel?