Hogyan találhatnék hozzá hasonlót?

Megismertem valakit, akivel nincs közös jövőnk mert máshol élünk (nem akarom részletezni, de nagyon szép periódus volt). Huszonéves vagyok, volt már párkapcsolatom de az első volt életemben ő, akivel annyira, de annyira egyezett a szeretetnyelvem, hogy varázslatos volt. Nem lettem szerelmes, de felemelő érzés volt hozzábújni valakihez, aki viszonoz, annyi és úgy ad puszit ahogy szeretem, élvezi amit én adok szeretetnyelvben, szexben figyel rám és nem kell visszafognom magam sem ölelésben sem semmiben.

Az előző két ismerkedésemben (ő előtte) mindig voltak limitek " ne fogd meg a kezem mert nem vagyunk együtt" vagy "miért dobog ennyire a szíved ha csókolózunk", az utóbbi meg szimplán nem szeretett megölelni, együttaludni se velem. Ezek nagyon sokat változtattak bennem és a magamban való kapcsolatomban, elfojtottam sokat a vágyaimat, csakhogy megfeleljek a másiknak és ne legyek túl sok. Persze engem nem kérdeztek meg, nekem mi esne jól.

Most hogy ezzel a sráccal találkoztam, irányt mutatott, hogy mi az a minimum amit elkell várjak a jövőben és amiből nem adhatok lejjebb. Imádtam a társaságát, a humorát és azt a végtelen kedvességét és jóindulatát. Egyszerűen olyan apró dolgok, minthogy szex közben megfogjuk egymás kezét, vagy hogy megpusziljuk egymást közben, egymásra nézünk, egymásra mosolygunk, annyira DE ANNYIRA ALAPVETŐNEK KELLENE lennie egy kapcsolatban. Évek óta nem tapasztaltam ezt az intimitást senkivel, pedig együtt se voltunk.

Nekem ezek sose mentek, mert nem volt egyforma a szeretetnyelv a partnerekkel. Már úgy két éve feladtam, nem ölelek már úgy senkit, sőt inkább visszafogom magam "nehogy sok legyen". Egyszer rám is szóltak, hogy miért nem fogom meg a kezét, félek?

Vele minden passzolt, de elkell engednem mert nincs közös országba jövőnk. Hogyan vonzhatnék be hasonló embert? Úgy érzem egyszer volt csak ilyen jackpotom. Nincs ráció a folytatásra, tehát csak az élményt tudom magammal vinni.