Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Úgy érzem rengeteg időt és sok lehetőséget szalasztottam el. Mit tehetnék?
Általános iskolában kitűnő tanuló voltam, de amint elkerültem gimnáziumba, elkezdtek komolyabban érdekelni a csajok (15 éves voltam ekkor). Folyton folyvást tetszett valaki és mindig csak az aktuális kiszemelten járt az eszem. Volt lány, aki néhány hónapig tetszett csak, de olyan is aki évekig. Természetesen majdnem az összestől kosarat kaptam és ezek letargiához, valamint a tanulmányaim elhanyagolásához vezettek. Végig közepes tanuló volam gimiben, majd érettségi után elkezdtem melózni és a helyzet továbbra sem javult. Volt 1-2 párkapcsolatom, de pár hónapnál tovább egyik se tartott, így ismét egy helyben toporgok. Ja és egyébként szűz vagyok, a szexig egyik párkapcsolatomban se jutottunk még el (viszont csókolózás stb. azért volt). Most 29 évesen is az az életcélom, hogy kapcsolatban legyek valakivel, igaz, hogy sok pénzt félre tudtam tenni az évek alatt és hamarosan saját kecóm is lesz, de úgy érzem, hogy rengeteg időt elpocsékoltam a nőkkel való stresszelések és a sok depresszió/magány miatt. Ezt az időt már sose kapom vissza, de mit tehetnék, hogy végre abbamaradjon ez az egész? Egyébként edzek és keményen melózok, vannak hobbijaim is, ismeretségi köröm is (bár főleg férfi haverokból áll), valahogy mégse akaródzik összejönni egy hosszútávú párkapcsolat, vagy legalább intimitás egy nővel. Netes társkeresőket, Tindert satöbbit nem próbáltam még. Nincs szerencsém vagy valamit rosszul csinálok?
29/f
U.i.: Azt elfelejtettem megírni, hogy 28 éves koromig szüleimmel és az ikertestvéremmel éltem egy nem túl nagy lakásban. Ez is közrejátszhatott...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!