A nők az életkor előrehaladtával racionálisabbá válnak társkeresés terén?

Arra gondolok, hogy a fiatal lányoknál tényleg az van, hogy így megérzés, kémia számít, hogy adnak esélyt valakinek vagy sem. Hiába lehet az illető mondjuk intelligens, megbízható, normális egzisztenciával rendelkező meg akár humoros is, mert ezek mind sugallnak egyfajta kiegyensúlyozottságot, ha úgy nincs meg elsőre az a bizonyos "szikra", akkor nem jönnek össze vele. Viszont később már ha családot akarnak alapítani, akkor csak felértékelődnek ezek a szempontok is. Bár nem tudom lehet tévedek, a mai korszellem szerint úgy tűnik csak a tökéletes lehet elég és jobb a szingliség, mint családban élni.