Milyen nehéz manapság megtalálni az igazit 20-30 év közötti korosztályban?

29 éves vagyok, hamarosan 30. Nekem az a tapasztalatom, hogy pont abba a korban vagyok, ahol a huszonéves csajokhoz túl idős vagyok, a 30-asokhoz túl fiatal. 😅

Akikkel eddig találkoztam, huszonévesekhez képest túl komoly vagyok, ők még lazára vennék, buli buli hátán. 30 és afelett meg gyerekben gondolkodnak, házasságban, meg az exeiket siratják.

Valahogy szerencsétlenül keresgélek 😅

Addig is eljárok ide-oda programokra, lakást újítom fel apránként, tanulok, fejlesztem magam, edzek ... mi mást tehetnék. Eret nem fogok vágni.

Társkeresőn leginkább csak olyan lányokkal tudok eljutni randiig, akik külső miatt max szexre kellenek. Szóval hihetetlen nehéz.

Élőben meg nincs kiterjedt szociális hálóm, és nincs olyan hobbim sem ami mentén megismerhetnék új embereket, úgyhogy az meg azért off

23F

Komolytalanok a mai fiatalok. Úgy lányok mint fiúk. Lányoknál túl magas az elvárás, buli, pénz szórás, gondtalan élet.

Fiúk meg ezt nem akarják finanszírozni, érthető. Jön egy másik pasi a nő életébe és a béke fektetett idő és pénz ablakon kidobott. Gyerekről hallani sem akarnak, csak az anyagi.

Ugy konnyebb,ha az illeto tudja,milyen szemelyisegu part akar es meg jo emberismero is hozza: a vonzalom meg vagy megvan vagy nincs.

Mindenkinek megvannak az egyeni igenyei.

8-as, érthető. Nyitott vagyok családra, meg házasságra, de nem úgy, hogy akivel megismerkedek, kapásból rádobja az asztalra a papírokat. (túlzok)

És leginkább ez riaszt el (meg lehet a többi férfi társamat is), hogy ismerkednék, párkapcsolat 2-3 évig, és ha minden jól megy, összepasszolunk, akkor jöhet az eljegyzés, és így tovább. Érthető, ha egy nőnek ez a biológiai órájába nem fér bele, de szépen kiépített alapokra mernék csak családot ráemelni, amihez meg idő kell, pár év párkapcsolat.

Akiket említettem, hogy már kapásból ebben gondolkodnak, ott az az érzésem támad, hogy már most magas az elvárás, már most ugorjak bele a családalapításba, miközben még nem is épült fel a kapcsolat, nem is ismerem a másikat, azt se tudom, hogy menne-e nekem vele vagy sem.

Mintha az lenne, hogy azért jegyezzem el a másikat, mert ő eltervezte, és nem pedig azért, mert nekem az belülről jön a párkapcsolatot követően, mert hogy annyira jó vele, hogy eljegyezzem.