A csúnyább emberek között nagyobb számban fordul elő a megalkuvás és a jobb kinéző emberek így inkább boldogabbak párkapcsolatban mert olyan párjuk van akihez igazán vonzódnak?

Azért különbség, hogy pl. az elérhetetlen instacicák, plázacicák tetszenek egyedül vagy az átlagos kinézetű emberek is.

Ha az előbbi nem igazán beszélhetünk arról, hogy lejjebb adod inkább reálisan állsz az élethez.

Vagy hiába jön be neked a kardiológus ha már foglalt, egyáltalán nem vagy a zsánere, nem passzolnátok.

Akkor sem beszélhetünk arról, hogy megelégszel a "rosszabbal" mert eleve nem a te kategóriádban van.

Lejjebb adás akkor történik hogyha téged kifejezetten egyfajta típusú ellenkező nemű vonz, csak a kinézetet nézed, te magad felszínes vagy és hogy ne maradj egyedül összejössz olyan valakivel aki egyáltalán nem mozgat meg.

Viszont ha kedveled, szereted és jól kijöttök, jó rá nézni, nem kap el a hányinger tőle akkor inkább jó helyen vagy.

Ha persze neked az kevés akkor inkább maradj egyedül.

Ha igaz lenne az állításod, akkor a világ tele lenne boldog sztárpárokkal. Ezzel szemben a megcsalástól a bántalmazásig mindenre több példa van, mint a hosszú, boldog házasságra.

A jó külső nem minden, és hosszú távon semmit se ad a párkapcsolathoz. Addig számít, amíg felfigyeltek egymásra, és kialakulnak az érzelmek. Persze kell, szükséges, egyfajta szűrő, hogy genetikailag mennyire illetek össze. Pont, mint a csókolózás.

De az, hogy kivel leszel hosszú távon boldog, az 99% a belső dönti el.

De: itt is igaz, hogy ami az egyiknek taszító, az a másik embernek lehet vonzó. Viszont akihez senki se vonzódik, az magában keresse az okokat.