Hogyan legyek túl rajta?

Lassan egy éve szakítottunk a párommal. Az oka az volt, hogy amikor arra került sor, hogy együtt töltsük az ágyban az idő. Nem, nem csak aludni. Nagyon izgultam és féltem, hogy milyen érzés lesz, mert szűz voltam akkor még. És fájt. Hiába próbálkozott a barátom, egyszerűen nem tudtam benedvesedni. Amikor nála aludtam és amikor csináltuk. Egyetelen egyszer sem nedvesettem be. Fájt még mindig. Végül úgy döntöttünk ez megpecsételte a kapcsolatunkat és elváltak útjaink. Ő mindig elélvezett nagyon hamar én meg hoppon maradtam. Természetesen védekeztünk is. Akkor úgy éreztem miattam van ez, hogy az én hibám, de szerencsére a szüleim velem voltak és támogattak ebben a helyzetben. Elmondták, hogy nem ő volt az igazi és ezt én is éreztem, mert a kapcsolat vége fele volt, hogy csak én írtam rá, hogy hogyvan stb. Szerintem akkor már ő feladta. Volt amikor én hívtam meg étterembe. Az utolsó hónapokban már nem voltunk "úgy" együtt, nem mondta, hogy szeretlek.

Félek attól, hogy ha esetleg lesz párom és eljutunk odáig akkor megint az lesz, hogy fájni fog és nem fogok benedvesedni. Félek, hogy nem is tudok benedvesedni.

Lenne tanácsotok erre?