11eve nem tudok szabadulni tőle,mit tegyek?

Remélem nem rokon....

Ha pedig nem rokon, mégis mi a faszt gondoltál mi történik 11év alatt a semmiből? Mert abból nyilván csak semmi.

Hát hajrá :D

Táplálsz egy illúziót,ábrándozol,ami önmagában nem baj.Csak ne élj álomvilágban,mert az veszélyes!Egy ponton túl megszállottá válhatsz.

Egyébként nekem is van egy ideje olyan személy az életemben,akit gyakorlatilag nem is ismerek,csak látom napi szinten.Nagyon tetszik,szerintem pont olyan típus lehet,akibe elég gyorsan beleszeretnék,ha úgy alakulna,de egyelőre ez megmarad álmodozás szinten.Ezt kell tudomásul venni,kordában tartani az érzelmeket.

Egyébként én is egyedül vagyok,mert nem érdekel senki.Szóval nem csak te gondolod így,utolsó!

Annyi,hogy nálam nem csak hogy senki nem érhet annak a nyomába sem,akin jelenleg sokat jár az agyam,de túl kell lennem száz százalékosan bizonyos múltbéli dolgokon,sérelmeken.Addig nem is érdemes kapcsolatot keresni és amúgy sem fog meg senki.

Nyilván ez a bizonyos illető képes lenne rá,de egyelőre erre kevés az esély.Én meg próbálok racionálisan gondolkodni ezügyben.

#6,#7,#8! Sehogy. Az elmúlt 11 évben egyszer volt egy kapcsolatfélém. De az is, minek? Egy toxikus f@sz volt. Amúgy engem az egyedül maradok része egyáltalán nem érdekel, szeretek egyedül lenni. Szerintem van némi elkötelezés fóbiám is. VELE együtt lennék, de másért nem dobnám el a szabadságom.

De nem csak "miatta" nincs senkim. Akkor is ritkán volt, amikor nem volt plátóim.Egyszerűen azért, mert nagyon ritkán tetszik meg valaki.

A gyerekről viszont nem vagyok hajlandó lemondani. Mindig akartam, úgyhogy egyedül vállalok. Innentől fogva végképp nem hiányzik ide senki. A gyerekem közelébe pláne nem engednék senkit. Szóval valószínűleg nekem már nem lesz pasim az életben, de nem igazán hat meg.

#2