Előnynek, vagy hátránynak tartjátok ismerkedésnél, hogy vidékiek vagytok?

Ismerkedési szempontból semleges, sok más szempontból - nekem legalábbis - kifejezetten előnyös.

Tudom, sokan vannak, akiknek még az is megterhelő, ha 10 percet meg kell tenni azért, hogy a szerelméhez (?) eljusson, de én ezzel egyáltalán nem tudok azonosulni. Ahová úgy el tudok jutni, hogy onnan még aznap szükség esetén haza is tudjak jutni, az nekem nincs távol. Egy 3 ezer fős településen élek, ahonnan busszal kb. fél órára, vonattal 15 percre van egy kb. 80 ezres város. Budapest meg kb. 3 óra. Még ha úgy van, az is belefér. Nem érzem azt, hogy bármi hátrányban lennék, főleg lehetőségek szempontjából nem. De még ha valaki nem is ennyire mobilis, mint én, akkor sem fogom megérteni ezt a "csak falun belül vagyok hajlandó ismerkedni" hisztit. Ez vagy csak egy jó kifogás, amivel szeretnek más problémákat elfedni, vagy valami durván szélsőséges lokálpatriotizmus. Akinek fél óra buszozás már kizáró tényező, annál nem a lakóhely az igazi probléma.

11: A 7-es vagyok, már 1000 fős sincs faluból. Szerencsére nem kellene buszoznom, vonatoznom, van autó és jogsi, de még így sem.

Próbáltam egy darabig, mióta társkeresőt használok. Egy-két találkozás erejéig még oké, akár izgalmas is. De tényleg hamar tele tud szaladni a bakancs. Most épp itt az október, hűvösebb, borongós, már korábban sötétedik meg minden. Hazaérsz a kötelező körök után, ledobnád magad, bekuckóznál vagy tennél-vennél kicsit, de neeem, mert megbeszéltétek, leszerveztétek, hogy tali x időpontban, oda is kell érni, el is kell készülni stb., kb. mintha másodjára elindulna a napod anélkül, hogy pihentél vagy aludtál volna, és akkor utána még haza is. Vagy hétvége, komótosan megcsinálnád, amit kell, aztán pihennél, hobbiznál, akármi, neeem, ehelyett kapkodhatsz vagy egyenesen skippelned kell a muszáj teendőket, és akkor megint készülődni, nekiindulni, menni a halál fszára, aztán vagy még aznap, vagy vasárnap lehet hazaesni kifacsartan. Öreg vagyok én már ehhez. Mondjuk 21 évesen ezt úgy csináltam, hogy főiskola (nappali) + munka, tömegközlekedés, 100 km, és akkor is gyorsan tele lett a tököm. A másiknak meg ilyenkor nyilván minden baja van, hogy de miiiééért nem akarok találkozni, mondom le, vagyok vele keveset, akármi.

Na, nekem ez nem kell. Max. 25-30 km, de a mai tűrőképességemmel már az is sok, mert abban is van macera. De nyilván nem vagyunk egyformák, én pl. nem indulok el úgy találkozni, ahogy hazaestem, hanem akkor +1 zuhany, +1 fogmosás (nem gyors, hanem alapos mindkettő), szőrtelenítés, szükség esetén hajmosás, -szárítás, ez-az, különben azon feszengek, hogy úristen, milyen pusztulat formában vagyok. Van, akinek ez csak egy béna kifogás, nekem komfortérzet kérdése. Csomó ilyen elem van/lehet ebben a kérdésben.

Se előnynek, se hátránynak. Mondjuk én Budapesttől 15 km-re lakom és nem ismerkedem interneten.

A jelenlegi párommal egy városban lakunk, de volt már barátom 80 és 250 km-re is. Egyikükkel sem a távolság miatt ment tönkre a kapcsolat.