Miért nehéz időskorban optimista társat találni!?Egyedül nem jó.

Látom mindenfelé,hogy 45-50 felett a legtöbb ember keserű,panaszkodó,irigykedő és károgó lesz. Nem szólva az egészségromlásról,anyagi és családi gondokról.Illetve a politika okozta megosztottságról...

Kevés az,aki megengedheti magának az optimizmus "luxusát"...

Egyébként anyám,aki 85 éves,eltemetett két férjet,minden barátot,kollégát,sokszor azt vágja a fejemhez,hogy a kapcsolatok nem fontosak az élethez.Miután évek óta magányos vagyok,ezt nagyon jó hallani...

Közben esténként csomó pézsét telebőg,mert nincs senki,akivel beszélgethetne.

Mert a legtöbb ember40- 50 éves kora korára teljesen kiég. Gyász, traumák, magánéleti krízisek, párkapcsolati és egzisztenciális gondok, költözés, válás, gyereknevelés, egészségügyi problémák, műtétek, mind kiveszik az ember energiáját.

Az idegrendszernek is van egy terhelhetősége, nincs mit szépíteni elfárad a sok történésbe, impulzusba, a rohanó felfokozott világunkban kevesen tudják megőrizni az optimizmisukat ami valahol abszolut erthtő.

Nincsenek kicsit nagy elvárásaid? 😂😂😂

Mondjuk én nem tartom még magam annyira idõsnek.

Külföldön élek pár éve, próbáltam magyar beszélgetõpartnert keresni. Azt is feladtam.

Na nálam 49 évesen megfordultak a dolgok, hülyébb vagyok, mint valaha.

Elkezdtem egy ritka immunerősítőt szedni, kb olyan mint a vigyorex a batmanban.

Ez a tipikus leszrom tabletta lehet.

#5

Immunerôsitô. Persze.

De azért megoszthatnád velünk, hogy mit kell szedni.

Szerintem ezek a fertőzések is, mint a covid nagy pusztításokat végeznek a testben, össze vissza maszkal benne, hetekig hónapokig. Ez a long covid meg, mintha öregedtem volna 100 évet alig birtam magam vonszolni az utcan hetekkel kesőbb is. Össze vissza szúrkalt a mindenhol, hajam nagyon hullott. És ez csak egy dolog, ami leterhel a többi csak extra.

N45

Én nehezen adok bizalmat. Sokszor az emberek nem is társat keresnek, hanem a vágyaikhoz egy eszközt - és amúgy mindkét oldalra igaz ez. Az nagyon ritka, hogy érdek nélkül egymást szeretik.

Csak pl vonjuk ki a pénzt a dologból, vagy a célmániát, rögtön jön a "nem tudlak így elfogadni", "még élni szeretnék", stb. Tehát nem is a személy volt a fontos, hanem minden más dolog, amiket az illető akart.

Azok a párok nekem viszont jó példák, ahol látom, hogy őszintén egymást szeretik, szeretnek beszélgetni, tehát egymás legmélyebb barátai is. De ma már nem így keresnek társat sokan, hanem full extrás legyen, aki segít az álmaimat megvalósítani. Tulajdonképpen az ilyen nem társat akar, hanem apukát, lottóötöst, testőrt, vagy kirakatbabát.