Incel körökben gyakori lehet az autizmus?

"Namost ők is szeretnének párkapcsolatot, de nincsen lelki erejük arra hogy erre tovább törekedjenek, inkább vállalják a magányt."

Ez kissé nekem is ellentmondásos. Aki vállalja a magányt, az büszkén megteszi, és úgy, aszerint él, elfogadva. De a folyamatos panaszkodás amit sokszor látok, sokkal inkább arra enged következtetni hogy ez nem vállalt és elfogadott magány, sokkal inkább kényszeres, és ezáltal frusztrált. Azt meg jóból mondom, attól hogy a nőket teszitek mindenért felelőssé, attól nektek személy szerint nem lesz jobb a helyzetetek. Igazából csak gyűlöletet fogtok tőlük kapni ezért, tehát még ront is rajta. De segíteni nem fog. A változás tudna segíteni, vagy a ténylegesen és büszkén felvállalt egyedüllét. Őszintén szólva van aki a párkapcsolatot megtapasztalva is inkább az utóbbi felé megy el, és nem véletlenül.

12. Bírom ezt a "frusztrált" szónak a démonizálását. Mintha bárki ezen az oldalon - férfi/nő - ne lett volna még frusztrált életében. És ha az? Bizony, aki éveken át próbálkozik (nem magamról beszélek) és nem sikerül kapcsolatot találnia, annak a magánya frusztrálttá teheti az illetőt. És bizony a szexhiány is fizikai tüneteket okozhat.

Nagy részével egyetértek amúgy, amit mondasz, de itt ennél a résznél olyan elvárásokat támasztasz, ami nem megugorható, hogy az ember, aki alapvetően társas lény, magyányosan is legyen örökké happy és bolsog, sose panaszkodhasson, és sose legyen frusztrált.

Mondjátok ti, akik már attól frusztráltak tudtok lenni, hogy nincs a macskáatok kedvenc konzervétele a boltban...

Vicc!

16#

A 12-es komment tartalma: "Nem."

Biztos arra gondoltál?

Amúgy én egyetértettem, fel is pontoztalak. Szerintem kár erre fecsérelnünk az időnket.

18#

Hát igen. Ezeket az árkokat amúgy nagy valószínűséggel nem az oldalon jelen lévő emberek okozták egymásnak, csak egymáson vezetik le. Akárhogy is, én elhúztam innen.