Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire mérgezheti meg egy férfi lelkét, ha a külső adottságaiból fakadóan teljesen hiányzik az életéből az intimitás?
9, új vag ymég ezen az oldalon mi? Nem ismered még az itteni inceleket..
10, az a jó a végletes kijelentésekkel, hogy egyetlen ellenpélda is elég és már hamisat állítotál. Márpedig annyira nem nehéz ellenpéldát mutatni..
11#
Nem állítottam hamisat
Viszont amint azt sugalltam, a megmérgezett lélekkel lehet még élni, lehet akár normálisan is élni, legtöbben így is tesznek.
Attól hogy nem mindenkinél kimutatható hogy mennyire sérült, még ott van benne a tüske, ami végül valahogy valamilyen formában ki is szokott ütközni.
A kitaszítottság pedig igen erősen mérgezi a lelket, akárhogyan is tudják egyesek ezt feldolgozni
Van egy haverom. 30 éves, szűz. Életében 2x ha csókolózott valami rottyon lévő csajjal a Moriban.
Soha senkinek fel sem merült, hogy kezdenie kellene vele, mint férfival. A csajozási élete egyszerűen teljesen 0 és hát az idő múlásával ez nagy eséllyel nem fog változni.
A legegészebb, mentálisan a legegészségesebb ember akit csak ismerek.
Hiányzik neki a szexualitás? Nyilván. De úgy van vele, hogy nem ez határozza meg, hogy képes-e egész és boldog életet élni.
És ott van a másik ahveorm, aki az 5 évvel ezelőtti szakítása óta képtelen becsajozni. Szídja a csajokat, hogy mekkora k*rvák, hogy nekik semmi sem jó, hogy nem értik meg az ő helyzetét, stb....
Közben abszolút nem néz ki rosszul.
De iszik mint az állat és ha nekidurálja magát, hogy ő most csajozni fog, 3 elutasítás után azt mondja, hogy ennek semmi értelme és durrogva hazamegy.
Amikor valaki panaszkodik, hogy a rondasága miatt nem kell senkinek, mindig ez jut eszembe. Egyszerűen nem azon a síkon mozog amin... lényegében az élet zajlik.
A legtöbb esetben ezeknek az embereknek semmi gond a külsejével. A fejükbne, a hozzáállásukban, a figylemükben, a szociális készségeikben van a gond.
#7, #8
Én tök jól megvagyok a baráti szintű intimitással az életemben.
Annak, aki akar párkapcsolatot nyilván teher, hogy nincs, de mindenki tud tenni azért, hogy összejöjjön. Csak nagyon extrém esetekben lehetséges, hogy valaki a külseje miatt esélytelen legyen. Ismerek 160 cm magas srácot boldog házasságban, gyerekekkel. Több kifejezetten csúnya férfi évfolyamtársam már az egyetem alatt megházasodott (pedig a Műegyetemen masszív férfitöbblet van). Szóval nem ér a csúnya világra meg a nőkre fogni, ha nem úgy alakul az életed, ahogy szeretnéd.
16
Nem szenvedsz hogy nincs egy gyönyörű lány az életedben?
15, nyilván univerzálét nem fogok tudni mondani.
Alapvetően szerintem nem árt az önismeretet és az empátiát növelni, ezáltal tisztában lesz az ember a saját dolgaival és képe slesz megérteni másokat. Enélkül kuka az egész.
Ott van mellette az önbecsülés is. Ha te 3 elutasítás után fel akarod kötni magad, akkor baromira függesz mások visszajelzéseitől. Azaz nincs helyéna z önbecsülésed, nagoyn instabil. Ezen is dolgozni kell, ezen amúgy pszichológus tud segíteni.
Szerintem az is fontos, hogy nem szabad pl mindent kudarcként lekönyvelni. Ha nem lett második randi egy csajjal, azt sokan nettó kudarcként élik meg, miközben már elért sikert abban, hogy
1. oda mert menni hozzá (már itt elbukik a férfiak több mint fele!)
2. képes volt összefüggően besézlni a csajhoz
3. meg is tudta győzni a csajt arról, hogy adjon elérhetőséget (ez már önmagában egy óriási siker amúgy, szerintem aki erre képes, az képes becsajozni, max a többin még finomítani kell)
4. Képes volt felkelteni annyira a csaj figylemét, hogy az rászánjon egy randialkalmat.
Örülni kell a rész-sikereknek is. Én soha a büdös életben nem mertem odamenni ismeretlen csajokhoz, egy csomó sikertelen csávó meg simán meglépi. Oké, az utána lévők még menm mennek, de a gyerek is előbb tanul meg két lábon állni és csak utána tanul meg lépkedni.
Na, röviden, nem ártana jobban értékelni az elért sikereket. Persze, ez egy hosszú tanulási út, de banyek, senki nem mondta, hogy ez az egész párkapcsolatosdi könnyű.
Nyilván a külsőből is ki kell hozni a lehető legtöbbet. Sokan panaszkodnak, hogy ők csúnyák, közben meg szakadt ruhákat hordanak és összességében is tök ápolatlanul néznek ki. Tessék napi 2x fogat mosni, ha hiányzik egy fogad, csináltasd meg, moss hajat és fésülködj renszeresen, ha aknés vagy, menj el bőrgyógyászhoz (anno én is végigszenvedtem egy másfél éves kúrát, szar volt, de elmúlt az akne). A testtömegindexet meg próbáld meg 22-24 környékére tenni (ez 175 centis férfinál kb 72 kg). nyilván, ha tudsz, legyél sportos, de ha ez teljesen átlagos életképes izomzatból áll (azaz van rajta zsír) az sem baj.
Ha szemüveges vagy, válassz olyan keretet ami jól áll. Ehhez kérd ki anyád tanácsát:D Komolyan mondom, én nő nélkül még nem mentem el sem ruhát sem szemüveget venni. Mi férfiak ritkán értünk a jó stílushoz:D De a kontaktlencse is jó cucc amúgy.
Ruhából a farmer+póló (basic H&M vagy C&A vagy akármelyik ilyesmi, egyszínű, általában sötét színű póló tökéletes. A rikító színek vagy a csíkozott felső kevés embernek áll jól. Egyébként anyud tanácsát se vedd készpénznek, ha te nem érze djól magad az adott ruhában, ne vedd meg.
Márkajelzést csak a reklámfelületekre teszünk, te nem vagy az, szóval ha ruhán vagy táskán messziről kiszúrni amárkajelzést, ne vedd meg. A szendvicsembereknek fizetnek érte, itt meg te fizetnél azért, hogy rkelámozz másokat.
Nnna, ez most így átcsapott mindenféle gyorstanácsba, bocs:D
és a lényegőrl még nem is írtam: szociális készségek.
Ezt elsősorban úgy lehet fejleszteni, hogy sok időt töltesz a barátaiddal. Élőben. Lehetőleg egymásra figyelve, nem pedig mozizva vagy gamelve.
Ha nincs legalább 1-2 barátod, az jó indikátor arra, hogy a szociális készségeid rottyon vannak. Előbb barátokat szerezz és csak utána párkapcsolatot. Megjegyzem utóbbi sokkal stabilabban működik, ha vannak barátaid.
Nem szeretsz chit-chatelni? Ez van. Tanulj meg. A beszélgetések 80%-a nem egetrengető információkról szól, infó szintjén nem hasznosak, de kontaktus szintjén igen.
Introvertált vagy? Az nem baj, egy introvertált is el tud járni hetente 2-3 alkalommal valahova szocializálódni. A többi napon kipihened. Az introvertáltság nem összekeverendő a szociális fóbiával, amikoris félsz a szociális interakcióktól. Ha erről van szó, irány a pszichológus. Szociális fóbiával kva nehéz a gyakorlatban empatikusnak lenni, anélkül meg ugye nem érted a másikat, nem tudsz rá csatlakozni, nem tud kialakulni semmiféle kapcsolat.
Ha szerfüggő vagy, próbálj meg lejönni a cuccról. A szociális ivás és a partydohányzás nem gáz. Ha egyedül is iszol vagy ha társaságban iszol mindig te vagy az, aki rottyrészeg lesz, az gáz. A láncdohányzás sem az igazi, szűkiti a lehetőségeket. A drogozás mindne formája gáz, ne cisnáld. Illetve ok a füvezés amúgy sok helyen elfogadott, de itt most nem vagyunk elég lazák, hogy tudjuk tartani egy ilyen szubkultúra határait, ahhoz bőven több önismeret és önkontroll kell.
Őőőő most hirtelen ennyit sikerült felböfögni:D Elég zanza, meg tuti bele fognak kötni, de szerintem akinél ezek megvannak, az már simán hozza az átlag szintet. Persze mindig van felfelé, de kinek nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!