Hány év társkeresés után fogadtad el, hogy nem lesz párod?

Én egész nap sorozatot nézek, zenét hallgatok, próbálom elterelni a gondolataimat. Ez akkor a legrosszabb, amikor szabadnapos vagyok. Az éjszakák a legnehezebbek: a párnámhoz bújok oda, elképzelek egy világot, ahol viszont szeret az, akit én szeretek, éppen a családalapítás előtt állunk, szépítgetjük az otthonunkat, nap végén meg szenvedélyesen egymásnak esünk. Aztán így alszom el.

Már se edzeni, se önfejleszteni nincs kedvem.

15 év után

35/F

Én az önfejlesztés alatt:

- fizikailag igyekszem helyben tartani magam, és sokat edzek (nem azért hogy két ajtós szekrény legyek, hanem inkább jól nézzek ki magamnak)

- a magammal hozott lelki dolgaimat igyekszem rendbe rakni (ehhez lehet nem ártana egy piszológus, de az max segít rájönni hogy mi a baj, azt meg én tudom)

- karrierben fejlődöm

- vagyonban igyekszem lépkedni, gondolok itt saját ház, autó, biztonsági tartalék, ilyesmik

- a hobbiaimban fejlesztem magam, ami mondjuk nekem eléggé sokrétű

- és igyekszem tanulni is minden olyat ami fontos lehet az életben, kapcsolatban, gyereknevelésben

Kb ezeket szoktam csinálni.

Másik dolog, hogy ahogy valaki írta már a zacsi tele hogy önfejlesztés és semmi eredménye, ezzel én is így vagyok. De kezdem elhinni, amit olyan sokan mondtak már nekem: "nem Te vagy a rossz, hanem a világ". Eleinte nem hittem ennek, de lassan...

És amúgy sorstársak, kitartást! Én is elég sok negatív élményen vagyok túl lányokkal, de én hiszem azt hogy lesz valaki majd. Nekem az segít ebben, amit nemrég hallottam: "a férfi dolga felépíteni a várat, a nő dolga besétálni és otthonná tenni". Szóval fel a fejjel és dolgozzatok még keményebben!

Tudjátok ezzel az "önfejlesztés" baromsággal az a gond, hogy te vért izzadsz, gürizel, szopsz folyamatosan azért hogy egy átlagos (vagy átlag alatti), nem túl intelligens, nem túl nőies, sokszor igénytelen csaj esetleg adjon egy esélyt...

Ez milyen szánalmas már. És nem csak kapcsolatra, szexre esélyt, hanem hogy egyáltalán megismerhesd "őfelségét". Te a beled kidolgozod, ő pedig bármikor, az összes ujjára kaphat egy pasit.

Szerintem a lényeg az lenne, hogy két ember kölcsönösen EGYMÁST keresik, nem pedig az, hogy az egyik 100%-ot belead egy olyan dologba, amiből sosem fog igazán jól kijönni, mindig is "elnyomott" helyzetben lesz.

Márpedig manapság én ezt látom.

A kapcsolatok kiüresedettek és és eldobhatóak, tökéletes lenyomatai a modern fogyasztói társadalomnak.

És most nem arról beszélek, hogy ne eddz, ne tanulj stb.

Hanem hogy magadért csináld! Ne kényszerből, ne mesterkélten. Eddz annyit amennyi jól esik és olyan sportot válassz amit élvezel is. Annak nincs értelme, hogy utálsz kondizni de mivel "gyúrnikő" ezért orba-szájba ezt nyomatod.

Ahogy annak sincs sok értelme, hogy te mondjuk tanár akarsz lenni, ez az álmod, de mivel ugye "közismert" hogy tanárként szarul keres az ember, inkább magadra erőszakolsz egy manapság divatos szakmát, amit aztán egész életedben gyűlölni fogsz.

Én ennek nem látom értelmét...

Nem kell tanarnak menni. Egy betanított munkás többet keres a soron.

Annyi lehetôség van.

Én ha nem ebben az élethelyzetben lennék , mennék külföldre.