Párkereséskor mikor ismerkedtek valakivel miért a rossz dolgokra koncentráltok ahelyett, hogy észrevennétek a másikban a szépet és jót?

Nálam ez úgy szokott lenni, hogy ha nagyon vonzónak találom, akkor a rossz dolgok felett is szemet hunyok (kivéve, ha valami komolyan rossz dolog pl. mentális zavar, agresszió, alacsony értelmi szint vagy ilyesmi), ha valamiért nem jön be, akkor meg a sok jó tulajdonsága sem érdekel.

Észreveszem a másikban a szépet és jót, azért lesz belőle barátság, ha romantikus értelemben nem mozdít meg.