Miért lett "problémás" a férfiak nagy része?

Társkeresőn a legfontosabb, hogy "mindig jön másik". Ha egyszerre tíz faszival chatel a csaj, akkor is vár, hátha a 11. jobb lesz. Ha egy nap nyolcan húzták jobbra, vár, hátha a 9. jobbra húzó egy még faszább alak lesz.

"Problémáson" azt értik, hogy nem olyan őrületesen lehengerlő alfahím az illető, hogy egyből törölje a nők fejéből a "mindig jön másik" érzést.

30 éves férfi vagoyk.

És őszintén, én is azt látom, hogy manapság a fiatal férfiak egy jelentős része eléggé rottyon van érettség, gondolkodás tekintetében..

A férfi nem az elmúlt évszázadban elvesztette azt az előnyét, amit a nők függő helyzetben tartása biztosított számukra.

Régen a nő volt az, aki vezette a háztartást, nyevelte a gyerekeket, sőt, sok esetben bizony a pénzügyeket is ő kezelte, hisz az szervesen összefügg a háztartás vezetésével.

A férfi meg kereste a pénzt. Kevés szerep, de enélkül a nő sem tudott meglenni.

Aztán a nő elment dolgozni.

Továbbra is tudta hozni a feladatait amit eddig.

A férfi viszont elvesztette azt a szerepet ami miatt eddig alapvető szükség volt rá. Ugyanakkor a háztartás vezetése, gyermeknevelés még csak most kezd egyáltalán téma lenni a férfiak között.

Azaz a nő a korábbi szerepei mellé felvette a férfi szerepét is, a férfi meg nem vette fel a nőét, ezért lényegében szerep nélkül maradt.

Egyre több a női közép- és akár felsővezető. A diplomások között már rég több a nő, mint a férfi.

Egyszerűen lemaradtunk. Nincs ránk feltétlen szükség.

Hogy hívjuk azt, amire nincs feltétlen szükségünk, de jó érzés ha van? Luxuscikk. Na, a férfi ilyen luxuscikké vált. Egyszerűen nincs már rászorulva senki.

Luxuscikkből meg nem szeretünk rosszat venni. Ha már van, legyen tényleg jó, vagy akkor inkább ne legyen semmilyen.

De őszintén... szerintem nem is baj, ha most egy kicsit megreked a férfi. A szükség az, ami előrevisz kb minden csoportot. A háboúk, az éhínségek, a mindenféle válság volt az, ami robbanásszerűen megtolta a fejlődést.

Ha most a férfi nem válságot él meg, akkor elkezd fejlődni. Ránk fér, hisz évezredek óta nem volt rá szükség ezen a téren.

Én házon belül apa nélkül nőttem fel. Azaz volt apám, csak mindig dolgozott, szóval soha nem láttam. Szerintem épp ideje lenne, hogy a férfiak is megtanulják kivenni a részüket a házvezetésből, gyereknevelésből. Fel kell zárkózni a nőkhöz, mert lehagytak minket mint a pcsa.

A 2-es válaszoló pontosan ábrázolja, mi a baj a "férfiakkal".

A nőkbe a teljes környezetük belesulykolja, hogy csodálatosak, erősek, függetlenek, nincs szükségük senkire, jobbak a férfiaknál. Ha valaki ennek ellentmond, vagy legalábbis kételyeknek ad hangot, az hímsoviniszta, incel stb.

Ezért aztán az ilyen 2-eshez hasonló, töketlenkedő, öngyűlölő, férfiekéző pasikák lesznek a trendik, akik illeszkednek a korszellemhez.

A gond csak akkor jön, ha randizni is kéne az efféle csávókákkal. Mert akkor kiderül, hogy grrrl power meg "jobb vagyok a pasiknál" kábítás ide vagy oda, a töketlen pasika nem lesz vonzó.

Mert mondjanak bármit a nők, nem egy vinnyogó "gyengék vagyunk, mi férfiak" csávóka fogja beindítani őket, hanem egy magabiztos, határozott férfi, aki tisztában van azzal, hogy ő igenis értékes. Nem attól nedvesedik a bugyi, hogy a férfi magzatpózban vonaglik előtte, hogy "fel kell zárkózni a nőkhöz, mert lehagytak minket", hanem attól, aki azt mondja, "vagyok olyan jó, mint te, és kellesz nekem".

Persze ezt nem fogják bevallani, a gyakoris nősténysoviniszták pláne nem. Felpontozzák 2-es válaszadó ön-köpködését. De az biztos, hogy randizni nem fognak vele. Vagy ha véletlenül mégis, akkor jön a gyk-ra a kérdés, hogy "manapság hol vannak a magabiztos, IGAZI FÉRFIAK?"

Hiába nevelik ugyanazok az emberek, máshogy nevelnek egy nőt meg egy férfit, a társadalom is más elvárásokat állít fel a nőkkel meg a férfiakkal szemben, és az sem mellékes, hogy a mai társadalmat is férfiak építették fel, saját maguknak elsősorban.

Problémás pasiknak (legyen bármi is a problémája, legyen agresszív vagy féltékeny, vagy arrogáns, vagy bunkó, tök mindegy) a 95%-ának egy baja van: önismeret teljes hiánya és totális apátia az önfejlesztés, fejlődés, tanulás, önismeret irányába.

Mert nyilván senki nem tökéletes, én sem vagyok az, én is voltam idióta, meg problémás, meg csináltam hülyeségeket, biztos fogok is még, de amit én látok sok nőn, lányon körülöttem, hogy bárki bármilyen trottyra kerül az életben, azért igyekszik felállni és tanulni belőle, vagy terápiára jár, vagy önfejlesztő könyveket olvas, vagy meditál, vagy bármilyen más módon igyekszik fejlődni és jobban megismerni magát és a problémáit annak érdekében, hogy kevésbé legyen problémás és mind a saját életére, mind mások életére jobb hatással legyen, mint addig volt. Ehhez nem csak az kell, hogy felismerjük magunkban a hibát, a reakciót, utána fel kell ismernünk azt is, miért az a reakciónk, honnan gyökerezik, felismerjük a problémákat, az is kell, hogy ezekkel merjünk szembenézni, kell magunk irányába jókora adag megbocsájtás is és türelem és szeretet és elfogadás meg kib-szott sok munka, akkor is, amikor az a sok munka a komfortzónánkon kívülre visz, olyan területekre, ahonnan legszívesebben visszarohannánk a kényelmet nyújtó sz-rba, ahonnan jöttünk, de azt is fel kell ismernünk, hogy ha visszarihanunk, akkor hiába tettünk egy nagy utat, ugyanoda jutunk vissza.

És én azt látom, hogy erre nagyon kevés férfi képes, mert még amelyik fel is ismeri, meg érzékeli is a a hibá és még el is jut a gyökérokig és látja a problémát, és el is jut addig, hogy dolgozzon magán valamennyire, abban a pillanatban, hogy olyan helyre kellene merészkednie, ahol ő baromi kényelmetlenül és rosszul érzi magát, ahol esetleg türelmesnek kéne lennie, vagy ha olyan helyre érkezik az útján, ahol alapjában rengetik meg az addigi világát, nézeteit, gondolatait, valóságát, ott fogja magát és visszafordul és mikor ennyi út után is ugyanott van, ahol addig volt, akkor az egészet arra fogják, hogy hát ők mennyit szenvedtek és mégis ugyanott vannak, tehát csak minden más lehet a hibás, ők nem.

"A gond csak akkor jön, ha randizni is kéne az efféle csávókákkal."

Milyen élet lehet az, amikor minden gondolatodat vagy cselekedetedet az határozza meg, hogy a faszodra tudsz-e ráhúzni valakit a végén.