Hölgyek, akiknek külföldi párjuk van, válaszolnátok?

Nem *külföldi pasit kerestem*, hanem nem vagyok egy kibszott xenofób és ezt dobta a gép.

Ha a párom barna szemű és szőke, őt sem azért választom, mert jobb egy szőke, barna szemű ember, mint egy másmilyen, hanem mert lefosom azt a szempontot, amiben más mintázatot keres.

Én sokszor randiztam külföldi srácokkal, és nekem a nyitottságuk tetszett, ami Kelet-Európára hát pont nem jellemző... Pl. minden nő ribi mentalitás, otthon főzzön, stb. Ezerszer udvariasabban viselkedtek velem már alapból.

Csak nyilván azért a nyelv fontos kérdés, nagyon jól kell beszélni.

Azért kb mint amit 4 is ír. A szemükbe nem egy “háziasszony, kotródj a konyhába, szülj” hanem egy saját gondolatokkal és ambiciókkal rendelkező nő voltam.

Meg nem annyira nácik/rasszisták

Meg nekik is van pénzük (mint nekem) szóval 3-4x kisebb nagyobb nyaralásra menni nem luxus, míg néha a magyar férfiak egy mozi után is majdnem elsírták magukat (mint említettem nekem is van pénzem, nem meghivatom és eltartatom magam!)

Jobban lehet jövőt tervezni (ez is kb pénzkérdés) de pl házat/lakást/kölcsönt jobb kondíciókkal tudunk közösen megszerezni, míg magyar pasasok 40%a még mindig mamahotelezik, stb.

Mentalitásuk nem ez a dögöljön meg s szomszéd tehene is… uhh, attól kivagyok.

Meg hasonló dolgok.

Általános véleményt mondok, nem akarok senkit megbántani.

Nekem alapvetően kevésbé szimpatikus a "magyar mentalitás", az állandó panaszkodás, rinyálás, mások b-szogatása, a beszólogatás.

Ez férfiakban szerintem annyira férfiatlan és gáz viselkedés, hogy semmi vonzót nem látok benne.

Másik: a magyar pasik egyre fukarabbak, évről évre szerintem. Egyre csak azt látom, hogy egy randi árát pl. kávé, fagyi árát is sajnálják egy nőre. Ez persze betudható a sz-r gazdaságnak, nem tudom, de akkor először foglalkozzon azzal, hogy álljon a talpára, ne a csajozással.

Másik: nagyon sok magyar pasi rasszista. Ezt muszáj kimondani, egyszer udvarolt nekem egy magyar pasi, majd azt hitte, azzal majd így nekem imponál, ha azt mondja, hogy konkrétan le kéne győznie az undort, hogy velem ágyba bújjon, mert tudja, hogy az egyik exem nem fehér volt (de közben meg nyilván bejöttem neki, mert akkor nem randizott volna velem, ennek ellenére nem esett nehezére konkrétan ócsárolnia a saját raszsizmusa miatt). Nyilván nem volt rá lehetősége, hogy legyűrje az undort, mert nem találkoztam vele többet.

Másik: tipik - legyen a nő háziasszony meg anyuka meg szolgálja ki őt meg mindent is intézzen el a családban, mindenre is figyeljen, cserébe viszont nem ad semmit, se érzelmi biztonságot, se anyagi biztonságot, se bizalmat, se megbízhatóságot, sok esetben még a gyerek osztályfőnökének se tudja a nevét, de nem is érdekli. Ezzel nekem az a bajom, hogy pl. a közel keleten is nagyrészt az iszlám hagyományok miatt ez a tradicionális párkapcsoalti/házassági dinamika az, ami elterjedt, amivel alapvetően nekem semmi bajom nem lenne, de ott azért mondjuk a férfi pénze az a nőé is és a nőnek a saját pénzét csak magára kell költenie, mert ott a férfi anyagilag elelősséggel tartozik a nőért és a családjáért, ha dolgozik az a nő, ha nem. Itthon én azt látom, hogy behisztiznek a pasik, hogy kifizetnek egy vacsorát és esetleg nem akarok velük egyből ágyba bújni, ott meg komoly jogi iratokkal kell bizonyítani, hogy a férfi egyáltalán el tud látni egy családot mielőtt a nő arcát egyáltalán láthatná. Most én nem azt mondom, hogy az mennyire kva jó, de ha valaki tradicionális dinamikát vár el a nőtől, hogycsak a családnak meg a házimunkának meg a férjének éljen, akkor az a férfi igenis legyen tradicionális férfi és egyedül legyen képes eltartani a családját, és az anyagi biztonság mellett adja meg az érzelmi biztonságot is. Ezekre meg sok pasi nem hajlandó vagy nem képes. Nem baj, hiszen elég nehéz egy fizetésből megélni, de akkor nem kell elvárni a nőtől azt, hogy majd mindent megcsinál mint valami szolga munka mellett. Szóval nekem ezzel a mentalitással is vannak gondjaim.

Nekem ezek miatt futottak zátonyra a magyar pasikkal való törekvéseim, persze nem zárom ki, hogy magyar pasival randizzak, én az eddigi tapasztalataimat mondom.

Hozzá kell tenni egyébként azt is, hogy nyilván az itt élő külföldiek lehet azért önállóbbak, mert külföldön élnek egyedül és meg kellett tanulniuk, míg sok magyar fiatal a szüleivel él és ők kevésbé. Aki külföldre megy az eleve önállóbb meg önellátóbb, biztos vagyok benne, hogy a külföldiek összességében nem önállóbbak, mint a magyarok, de aki ide jön idegen országba, azok azért többnyire igen, mivel egyedül jön, nem szülőkkel pl. Valószínűleg az egyedül külföldre költöző magyar férfiak is önállóbbak, mint az otthon maradt, szülőkkel élő külföldi. Értitek.

Egy másik dolog, ami viszont az én "hibám" - úgymond: nekem a szüleimmel, családommal gyerekkoromban nem volt ilyen nagyon mélységes kapcsolatom abban a tekintetben, hogy pl. szóban is kifejezzük az érzelmeinket, megbeszéljük azokat egymással, mi nem csináltunk ilyet. Mi máshogy fejeztük ki, ha szerettük egymást vagy felzaklatott a másik, akármi. Így én az érzelmek kifejezését a baráti és nyilván a párkapcsolataimban tanultam meg huszonévesen (amikor egyáltalán leesett, hogy van egy ilyen jellegű problémám) akik pedig többnyire külföldi pasik voltak, így nekem pl. a mai napig kicsit nehezemre esik ezekről magyarul beszélni, ami nyilván egy párkapcsolatban nem túl ideális- bár hozzá kell tenni, hogy magyar férfiakkal alig jutok el erre a szintre.

Az appokon az én tapasztalataim pedig az, hogy sok magyar kb tőlem várja el, hogy fenntartsam a beszélgetést. Egy kérdést alig tud feltenni azon kívül, hogy mit dolgozok, nem tud értelmesen válaszolni, érdeklődni, és ha én nem izzadok vért, akkor az a beszélgetés egy rakás sz-r. Általában nem szoktam izzadni, hanem hagyom a francba.

Ennek ellenére azért volt sok olyan magyar pasi, akivel tök jól el tudtam beszélgetni, és kíváncsi is voltam rájuk, ezek viszont vagy így lekoptak, ami azt jelenti hogy így 2 heti üzenetváltás után se tudták bedobni a találkozó ötletét, vagy épp bedobták, hogy na akkor találkozzunk majd, de aztán megszervezniük nem sikerült semmit, én meg ilyen konzervatív nő vagyok, hogy én azt szeretem, ha a férfi intézi az ilyesmit.

Míg a külföldiek meg szerintem - legalábbis akikkel appokon beszéltem - ezt a találkozó dolgot sokkal jobban pörgetik, ha szimpi vagyok nekik, akkor elhívnak, (sok esetben nekem már-már nagyon hirtelen és nagyon rövid időn belül is, amiből nyilván nagy része csak ilyen ad hoc booty call, de amelyik nem az, az is azért 2-3 napon belül azért elhív egy normális randira).