Tényleg ekkora hátrány ismerkedéskor, hogy még itthon élek? 24L

24 éves vagyok, sajnos picit megcsúsztam a tanulmányaimmal és most diplomáztam le, viszont másfél éve dolgozom. Kb 300-400 között kerestem mindig is, viszont valahogy mindig elment a pénz... jogsi, új telefon, ételek (ezt 100%-ban magamnak vásárolom) nyaralás, miegymás. Itthonra is elég sokat adok haza.

Exemmel költöztünk volna össze, de végül szakítottunk előtte egyéb okok miatt. Kész lennék elköltözni itthonról, valahogy vágyom is rá, de egyedül nem fizetnék albérletet (nagyjából a fizum fele elmenne), lakást esélytelen, hogy vegyek... sincs semmi induló tőkém szinte, sem szülői támogatás, örökölni sem örököltem semmit. Gondolkodtam, hogy szobát kéne bérelni, de akkor már inkább maradok itthon, és nem pár nm-en élem az életem... ez jelenleg nagyon kényelmes, van szabad terem, közel van a munkahelyem, a házi munkában is elég sok mindent én csinálok (takarítás és mosás nagy részét - az, hogy itthon élek, sok férfi szemében azt jelenti, hogy házias sem vagyok, pedig ez nincs így...). Másfelől az sem utolsó szempont, hogy így legalább van kihez hazajönni, nem üresen vár minden este a lakás.

Elköltöznék szívesen, ha lenne kivel, mert az önállósodni vágyás és függetlenség iránti vágy ott van bennem nagyon, de jelenleg úgy érzem, sem anyagilag, sem emocionálisan nem lenne túl indokolt.

Viszont nagyon sok férfi ezt meghallja, hogy itthon élek és kb. addig tartott az ismerkedés. Már azon is gondolkozom, hogy tényleg inkább el kéne költözni, hátha úgy jobban benne az ismerkedés, de csak emiatt megint nem lenne értelme... úgy érzem, ez nagy hátrány a férfiak szemében, hogy én még itthon élek...