Hogyan lehet eldönteni hogy akarok e gyereket, vagy se?

Én mérlegeltem, sokat gondolkoztam. Mondom, hogy én honnan tudtam, hogy nem akarok:

-nem vagyok hajlandó ekkora felelősséget a nyakamba venni, ezt nem lehet vissza csinálni, és egy életre szól

-nincs bennem egyáltalán anyai ösztön, nem tudok mit kezdeni a gyerekekkel

-nekem tökéletesen elég a párom szabadok vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk, ezt nem cserélném el semmire

-dolgozni szeretnék, nem gyesre menni, és kiesni a munkámból, nem tudnék otthoni házvezetőnő lenni

-ez téged kevésbé érint férfiként, de elborzaszt az egész terhesség és szülés. Engem lever a víz attól, hogy egy gyerek legyen bennem, aztán ki kelljen préselnem. Másoknak csoda, nekem rémálom, sok a kockázat, a tesi sérülések

-szeretem a szexet, se a szülés, se egy totyogó ne tegye tönkre

-és akkor ezekhez jön a bolygó állapota, a bizonytalan jövő és egyéb külső hatások

Amíg bizonytalan vagy ebben, addig inkább NE legyen! Szerintem semmi baj nincs azzal,ha valaki úgy dönt,hogy nem lesz gyereke, nem kell mindig a társadalmi kényszernek,meg nyomásnak engedni. Úgy semmiképp ne legyen gyereked, mint ahogy a kisgyerek akar húsvéti nyulat, hogy jaj de jó lenne,meg milyen aranyos,de aztán amikor almozni kell és társai,akkor már le van szarva.

Ha valaki nagyon érzi magában a késztetést, az elhivatottságot, az vállaljon gyereked.

Boldog-boldogtalannak nem kell, még ha csok-ot meg mindenféle államatyuska által (mások adójából) osztogatott szart hozzávágnak érte az emberhez.

Három dologra kell hallgatni: szív, ész, érzések.

Mit szeretnél szíved szerint?

Mit mondanak az észérvek (hogy állsz anyagilag el tudsz e tartani több embert amíg a nő gyesen van vagy egy beteg gyereket, lenne hol lakni stb)?

Szeretnéd e átélni hogy szülő vagy, szeretnél e értékeket, tudást, hagyományokat stb. átadni a gyerekeidnek?

Kb hasonló kérdéseket tegyél fel magadnak, amiket akár le is írhatsz a válaszokkal együtt, és akkor talán jobban fogod tudni hogy mit akarsz.

A legfontosabb az, hogy van-e rá pénzed. Gyereket saját, gyereknevelésre alkalmas ingatlanba érdemes szülni, a felnevelése milliókba kerül és mire 18-20 évesen kezdi az életét, illendő a kezébe adni egy használható autó árát és egy saját lakás önerejét. Ha ez nincs meg, felesleges gondolkodni rajta, hogy akarsz-e gyereket.

Persze majd jönnek a másként gondolkodók, hogy az ő szüleik is a semmire vállaltak négy gyereket, a nyárikonyhába szülték az elsőt - de könyörgöm, a XXI. században járunk, ne az legyen már a mérce, hogy világra potyogtatjuk a purdékat, aztán menjenek isten hírével csupasz p***ával, mikor felnőnek, hanem próbáljunk már meg a következő generációnak jobb életet teremteni, mint az előzőnek volt.

Oke, te ferfi vagy. Noknel szerintem egyertelmu, aki nem tudja, hogy szeretne-e, az nem szeretne. Kulonben minden porcikajaban erezne. En a nem szerettem volna sosem no vagyok, es otven evesen, meg mindig klimax elott sem panikolok.

A jo hir, hogy ferfikent meg evtizedekkel kesobb is meggondolhatod magad.

A rossz hir, hogy ha egy baratno valaha szeretne, de hogy megtartson, nem mondja, attol meg teherbe fog esni.