Miért van az, hogy a legtöbb lány nem is az ember személyiségére kíváncsi, csak van pár külsőség a fejében és annak vagy megfelelsz, vagy nem?

De, a legtöbb lány igenis kíváncsi a másik személyiségére akkor, ha már megfelelt azoknak az alap tulajdonságoknak, amiket fontosnak talál a másikban. Tök mindegy, mik ezek, te is vékony és csinos csajt akarsz (tök mindegy, sportosan vagy szimplán vékony), nem jó neked az átlagos testalkat, sem a kövér, ahogy a lófejű, kapafogú Maris a szomszédból sem lesz jó, mert nem csinos, hiába lenne ő a háziasszonyok gyöngye. Ergo már kiszelektáltál egy csomó csajt csupa-csupa külsőség alapján. Szóval ne le legyél álszent, kérlek!

És amúgy bocsi, de az, hogy valaki kondis vagy művész vagy motoros, már messze nem külsőség, nem külső tulajdonság, hanem egy életforma, amihez egyfajta személyiség is párosul. Sportos csaj jó eséllyel szintén sportos férfit szeretne, akivel akár együtt sportolhatnak, könnyebben összeegyeztetik az életformájukat, nem kell magyarázkodni a másiknak, hogy miért megy le futni -30 fokban is, és miért megint csirke-rizs lesz a kaja, és nincs vita azon, hogy milyen drága az a lazac (itt meg is dőlt az, hogy nem fontos, milyen a másikkal együtt élni). Két művésznek is bőven akad közös témája, ott sem kell magyarázkodni a másiknak, miért fontos ez vagy az. Meg amúgy is van egy csomó olyan tulajdonsága egy ilyen embernek, ami mások számára tök vonzó, egy motoros pasi csomószor tök laza és vagány, ami elég sokaknak bejön. Szóval ne mondd azt, hogy mindegy, milyen ember a másik, mert ezek mind meghatározzák a másik személyiségét.

Az meg, hogy ki hűséges, ki megcsalós, kivel milyen együttélni, mennyit tesz bele a közös életbe, meg eleve mennyire "normális" ember a másik, úgyis a párkapcsolatban fog kiderülni, sehol máshol. Ez alapján így nem is lehet párt választani, mert messziről jött ember azt mond, amit akar. (Ok, ha valakiről tudod, hogy minden párját megcsalta, arról lehet elképzelésed, de azért a legtöbben nem vagyunk tisztában a randipartnereink előéletével). Szóval az ember választ egy másikat, akihez vonzódik, és bejön, amit lát belőle, valamennyire megismeri, összejönnek, megpróbálják együtt, és akkor kiderül, hogy mennyire alkotnak jó párost.

Ez így működik, anno megmondta egy lány osztálytársam középsuliban. (majdnem 20 éve).

Mindig külső alapján választanak párt, hiszen a belsőt csak időval ismerik meg úgyis.

Ezért nem helytálló, hogy yx-nak azért nincs barátnője, mert baj van a személyiségével.

Valójában azért nincs, mert külsőre nem tetszeik a lányoknak, nem üti meg náluk a mércét.

Nem kell ehhez igénytelennek meg elhízottnak lenni, elég ha az embernek nem olyan az arcformája, máris megkapja mindig hogy "nem vagy az esetem".

Az ilyen csávók kb örülnek ha találnak valakit.

13as, mondjuk lehet, hogy a felnőtt párkapcsolatok kategóriában nem egy 15 éves bölcsességére kellene támaszkodni.

Nemtom megvan-e, de naaagggggyon sok mindent másképp cisnálnak a tinik és a felnőttek.

Fuh, na most aztán jól megmondtad, hogy én erre nem is gondoltam..?

Figyu haver, az emberek ilyenek, akár tetszik akár nem, akár beismerik akár nem.

Külső megfog belső megtart, és az nem csak tiniknél érvényes.

Idővel ismered meg a másikat hogy milyen valójában, főleg együtt élve.

Anyám is okoskodik 60 évesen hogy a belső a lényeg, de akkor 25 évesen ő sem így látta, különben nem apámat választotta volna.

Mert te minek a szintjén vagy, hülyegyerek.

Mindenki a szerelmet keresi, te is, a párválasztás nem racionális alapon történik.

Mindenki külső alapján szelektál elsősorban, mert ez a legfontosabb. Az a nem mindegy, hogy mennyire vagyunk kompromisszumkészek. Szóval a saját külső adottságainkat is figyelembe véve érdemes csak válogatni, hiszen ha magunknál jóval szebb, attraktívabb párt akarunk, akkor arra nem sok esélyünk lesz ha reálisan gondolkodunk. Hacsak nem kezd el valaki testileg fejlődni (edzés, plasztika stb.).

A párKERESÉSnél még igenis a külső az első, hiszen ez az amit ELŐSZÖR látunk a másikból. Ha valaki szakadtan, büdösen, csimbókos hajjal közelít felénk, szerintem senkinek nem az jut eszébe először, hogy szívesen ismerkedne az illetővel. Nyilván ez extrém példa, de attól még kár tagadni azt, hogy a megjelenésünk alapvető fontosságú.

PárKAPCSOLAT esetében viszont valóban egyre fontosabbá válik a belső is, illetve a szokásaink, az életmódunk, az életritmusunk. Mert hiába tetszik neked valaki kívülről, ha az alap értékrend nem összegyeztethető. Pl. ő folyamatosan menne valahova, állandóan pörög, te pedig inkább otthon ülnél és csendes, nyugis programok érdekelnek inkább.