Tulajdonképp azért nem akar sok ember komoly párkapcsolatot, mert összeségében kevesebbet nyer vele, mint amennyit bukik?

Én csak azért nem, mert keresni kell a sok selejt(házas nőcsaló foglalt igénytelen ronada bunkó paraszt mizuzós) közt az egyetlen normálisat.

És ha megvan, még arról is kiderül hogy selejt(hűtlen, nárci, vagy bármi)

Én valójában már azt utálom hogy f.stengerben kell keresni a kincset. Ami csak 50%-ban kincs, 50%-ban meg lehet hamis az is. Nem birom a f.st már. Meg ezt.

nekem már volt olyan kapcsolatom, ahol nem éreztem magam mínuszban

de alapvetően igazad van, mert ilyen lett a mentalitás

ahol jól éreztem magam, ott egy csomó közös programunk volt, képes volt napi 300km-t levezetni, majd eljönni értem, elmentünk táncolni, utána haza vitt

utaztunk, közösen éltünk meg dolgokat, élményeket szereztünk, nagyon jó volt a szex, voltak nagy összeveszések és békülések, összeségében jobban éreztük magunkat együtt mint külön-külön.

ő egy kivétel volt, mert manapság azt látom a férfiak inkább otthon vannak, tévét néznek vagy számítógépen játszanak

a közös élményekre nincs vágya (a szexet leszámítva), majd megyünk bulizni "két hét múlva hétvégén, akkor korán végzem" lol

“Pl. Elviselik egymás szüleit, meg a máik nyomi barátaiat, azt hogy a másiknak van 100 rossz tulajdonsága, meg olyan napjai, amikor kutyasz@rul van….stb“

Ha a másiknak 100 rossz tulajdonsága van szerinted akkor minek jössz vele, lmao. Aki rajtam vezeti le a kutyaszar napját az ugyanez a kérdőjel kategória, azzal a lendülettel kiraknám, hogy szeva máskor ne gyere.

Vagy lehet én gondolom rosszul, de sokat segít ha nem olyannal jössz össze aki egy idióta. Tartósabb lesz a kapcsolat sokkal.

#13

Ő sem magyar volt

#12 voltam

"15. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, és rossz napjai is."

Olvad el akkor újra amit írtam. :D

Bejelentkeznék egy rendhagyó válaszra. Két kommentbe írom le, hogy egyben ne legyen túl hosszú. Első lesz az elmélet, második a gyakorlat. Remélem, tanulságos írás lesz számodra. Azt fogom levezetni, milyen hatalmas torzításra képes az emberi agy, ha a szoros lelki kapocs és az érzelmek dominálnak egy kapcsolatban. Ebből kifolyólag:

Szerintem szörnyen rossz ez a racionális hozzáállás, amit felvázoltál… pfuj. Mármint általánosságban mondom, akik ilyen módon méregetik a kapcsolatokat. Ez nem a boldog párkapcsolat receptje. Ha azt akarod, hogy egy nő önmagadért szeressen, akkor jól vésd az eszedbe a következő alapelvet: ne megfelelni akarj egy nőnek (racionális megközelítés), hanem érzelmeket válts ki belőle (érzelmi megközelítés), azonosulj a lelkivilágával. Ha racionális a megközelítésed, miért vársz a másiktól érzelmi megközelítést? Arra gyúrj inkább, hogy a nő a lehető legjobban érezze magát a társaságodban!

Tedd fel magadnak a kérdést: milyen alapú legyen egy kapcsolat? Képzelj el egy skálát, aminek az egyik vége az „Erősen racionális alapú kapcsolat”, a másik vége az „Erősen érzelmi alapú kapcsolat”. Ha például van egy kimondott érdekházasság, akkor az az „Erősen racionális alapú” végletbe tartozik. Ha valaki a legtöbb hiányosságod felett hajlamos szemet hunyni, az az „Erősen érzelmi alapú” véglet. Minden kapcsolat besorolható ezen a skálán valahová. (Folyt. köv. a kövi kommentben.)

Van a marketingben egy olyan alapelv, hogy akkor vagy igazán nyerő, ha a terméked fogyasztóinak racionálisabb attitűdjét idővel felváltja az irracionális fogyasztói magatartás, ami márkahűséget és (erős) emocionális töltetet fog eredményezni, és ekkor sokkal tágabbra nyílnak a lehetőségeid (pl. árat emelhetsz). Ha hiszed, ha nem, ugyanez igaz a nőkkel való kapcsolatokra is. El kell jutnod odáig, hogy a másik irracionálisan kezdjen viselkedni az irányodba (mély érzelmek, szerelem), „ne vegye észre” az akár súlyos hibáidat, hiányosságaidat se.

Én vagyok rá az élő példa, hogy a másik fél hajlamos akár komoly hiányosságok fölött is szemet hunyni, ha ki tudsz belőle váltani mély érzelmeket és érzéseket. Ez a kulcs. Bátran mondhatom neked, az esetek 100%-ában a skála „Erősen érzelmi alapú” végében voltam, dacára a súlyos (sőt nagyon súlyos!) szokás- és életmódbeli problémáimnak, amik már bő egy évtizede fennállnak, és valahogy nem akaródzik változtatni ezeken, mert 10 éve kudarcot vallanak a próbálkozásaim. Maradjunk annyiban, hogy akik itt selejt pasikról szoktak értekezni, azok még nem láttak engem. Ha megkérdezném a mostani párom, tudna-e bármi ésszerű indokot mondani, miért is van velem, rájönne a röhögés (megtörtént eset). A pénz se játszik, mert ő a jobban kereső. Hamarosan össze is költözünk, ami számára potenciális öngyilkosság lesz, nekem meg egy igazi próbatétel: képes leszek-e végre bő 10 év után megváltozni? Hogy ki tesz bele többet a kapcsolatba? Az az igazság, hogy egyértelműen ő, én csak bottal üthetem a nyomát, de próbálkozom. Ja, és pont azt mondja, mint az itteni nők: hogy a pasik 98%-a selejt, kuka. Érdekes ugye? Mekkora torzításra képes az emberi agy, ha bekavarnak az érzések/érzelmek a sztoriba? Amikor nyilvánvalóan TE vagy a selejtes, mégis a pasik 98%-a van elkönyvelve annak.

Tudnám még sorolni a példákat (több olyat is, amikor 1-2 hónapos erős elutasítást erős kötődés váltott fel), vagy érett nő vs. éretlen férfi páros évekig, de nem akarok kisregényt írni. Rajtam kívül is vannak még ilyen példák (bár közel sem ilyen súlyosak), de vannak, vagyis ez egy létező jelenség. Azért írtam le mindezt, hogy akik a kérdésben leírtak szerint gondolkodnak, azok változtassanak a hozzáállásukon. Várom esetleges észrevételeid.