Nők! Van közületek aki évekig volt szingli?

20 évesen maradtam egyedül a kisfiammal. Nagyon nehéz volt kilépnem a bántalmazó kapcsolatomból. A jegyesem terhesség alatt kikészített idegileg, hozzámvágta, hogy dagadt tehén vagyok akit senki nem fog kívánni, nem szeret, utál, folyton kötekedett, rossz anya leszek, 2x majdnem eltörte a lábam, szülés előtt ordított velem, hogy miért kell idegesítenem azzal hogy nekem fáj, fogjam már be a szám. Folyton mindta hogy dögöljek meg, haljon meg a baba, nem az övé a gyerek (nyílvánosan buszon ordította), ilyenek...

Ez pont elég volt, hogy 3 évig a hátam közepére se kívánjak férfit, vettem egy vibrátort és az jó volt. Majd amikor a gyerekem elment oviba én visszamentem dolgozni és megismertem a mostani párom. 1 évig udvarolt keményen, azóta vele vagyok egy egészséges párkapcsolatban.

5 évig

Találkoztam azzal, akivel láttam én is értelmét összejönni. Tudod kicsit más a súlya ennek úgy, ha rendesen akarod csinálni. Nekem attól párkapcsolat a párkapcsolat, hogy egymás életének teljesen részesei vagyunk, sok időt töltünk együtt, öaszeköltözünk, mindent együtt akarunk átélni, a párom a legjobb barátom, stb. Nyilván nem fogom olyan emberrel tölteni a napjaim nagy részét, aki nem alkalmas rá, mert csak felbasz, lehúz, tönkretesz, untat vagy szimplán egyáltalán nem illik a képbe. Ennél milliószor jobb és kevésbé időpazarlóbb szinglinek lenni. Szóval épeszű ember akkor megy bele egy kapcsolatba, ha tényleg nyomós oka van mellette, mert szinglin alapvetően sokkal többre képes. Legalábbis én úgy gondolom.

#6

Néha éreztem magam egyedül, de nem igazán "vártam" senkit. Sokat segít, ha egyébként is egy szerető közeg vesz körül, támogató család és/vagy barátok, akikhez fordulhatsz, akikkel kikapcsolódhatsz, akikkel van egyfajta (nem romantikus, de stabil) kötődés. Ha teljesen egyedül vagy és az igazira vársz, az nagyon rossz lehet szingliként. Viszont ha van egy egyébként is eseménydús életed, amiben vannak páran, akik szeretnek, könnyebb nem kétségbeesésből választani. Illetve én személy szerint nem úgy éltem az életem, hogy ez volt a cél, hogy végső soron leszek valakivel. Nekem boldognak lenni volt a célom és igyekeztem mindent és mindenkit összegyűjteni magam köré, aki segít elérni ezt a célt:)

Többször is voltam felnőtt életem során olyan élethelyzetben, hogy 1-1,5 vagy akár 3 évig szingli voltam.

Nem saját elhatározásból, hanem mert így alakult.

De, egy idő után nyomasztott és szomorú voltam, féltem is, hogy nem jön el. Eljött. Igaz, tettem is érte.