Hol találhatok szegény minimálbéres de szép lányt?

"Szaporodni fognak ronda nőkkel."

Nem ronda nőkkel, hanem saját szintjükbelivel! Te hogy nézel ki és ahhoz képest milyen nőkre csorog a nyálad? Képet kérünk szépen rólad, lássuk már mi a nem ronda! Na ugye!!

"egyszerű melós nem fog sose kelleni a vonzó nőknek!" - és szerinted ez nem teljesen érthető?

Adott egy vonzó nő, aki bőven válogathat. Miért érné be egy egyszerű munkással, aki nem művelt, nincs jó szakmája, és minimálbért keres?

Ha te olyan helyzetben lennél, hogy megteheted, hogy válogatsz, akkor te nem a legszebbet, egzisztenciálisan legstabilabbat választanád?

Mert látod, rondát ezek szerint most is választhatsz, de az neked nem kell. Persze, ha fordítva a nőknek sem kell a legszarabb opció, akkor az meg hirtelen érthetetlen. Vicces vagy.

#20: Nem irónia volt, hanem ténymegállapítás. Valóban léteznek ilyen emberek, csak ők a teljesség igénye nélkül:

- örökölték és volt annyi eszük, hogy a kevés pénzből nem dohányoztak, ittak, buliztak, hanem félretettek akár havi 5-10000 Ft-ot, hogy ha valami váratlan történik, akkor ne maradjanak el a számlákkal és ne lakoltassák ki őket később.

- normális gondolkodásúak voltak neki a vidéki, falusi szülei, őt is dolgos embernek nevelték és mikor épp válság volt, akkor "fillérekért" hozzá tudtak jutni a 20 év alatt összekuporgatott pénzből.

- valamelyik szülőnek állami munkahelye volt, ezáltal jogosult volt önkormányzati bérlakásra, amit sok év után meg tudtak venni piaci ár alatt és kaptak az alkalmon.

- mielőtt még valami családi tragédia, haláleset történt volna, kaptak kedvező hitelt és belevágtak és nem belesüppedtek az önsajnálatba, hanem kitartottak és robotoltak inkább két munkahelyen.

Csakhogy ezek a felsoroltak mindegyike egyedi eset az adott személyre, adott időintervallumra, amelyben történt és nem feleltethető meg annak, hogy jelenleg olyan tanácsokat osztogasson bárki is, hogy aki 2023-ban szeretne saját lakást az is hozzájuthat, hiszen a fent említett esetekben is van neki és ugyanannyit keres, mint te.

Egyébként meg EMLÉKSZEL miből indult ki a beszélgetés? A "melósnak is van BARÁTNŐJE, FELESÉGE" volt az érvelésed tárgya. Erre mondtam, hogy attól, hogy neked van mondjuk 5 ilyen ismerősöd, szomszédod, akárkid (meg akiket az utcán látsz, de azokat illik erősen fenntartással kezelni, mert NEM ISMERED ŐKET) és ők LÁTSZÓLAG szépen megvannak (hiszen amit Facebookon látsz sem a valóság mindig meg nem a félidegen kollégának, ismerősnek fog panaszkodni, hogy így meg úgy rossz a kapcsolata, csak hát már megszokta meg ketten együtt könnyebb fizetni a rezsit) az még nem jelenti azt, hogy jelenleg, 2023-ban ez ugyanúgy egy másolható dolog.

Legalábbis az ÉN SZEMÉLYES tapasztalatom az, hogy ahol a nettó havi jövedelem 1 millió alatt van (nyilván Budapest, de vidékre nem mennék ezért) ott a párkapcsolat hogy úgy mondjam eléggé keserédes. És ez nem azt jelenti, hogy mindenki, akinek ennyi vagy több jön be az feltétlenül boldog, vagy hogy akinek "csak" 800 ezer az ne lehetne az, csak az egyiknél adottak a feltételek csak a két ember vagy az egyik teszi tönkre közülük (és nem, nem az anyós, nem a szomszéd, nem a főnök, nem az ex, kizárólag az a két ember, hiszen a párkapcsolat mindig két emberről szól, az összes többi csak kifogás és porhintés). Míg a másik esetben valóban vannak anyagi korlátok, amikkel nem lehet vitatkozni. Valóban meg kell alkudni, kompromisszumokat kell kötni, nem lehet egyszerűen átsiklani olyan apróságok fölött, hogy a nő kis érzelmes tündibündi és örül annak, ha kap mindenféle használhatatlan, értéktelen kacatot, csak mert a szerelmétől kapta vagy afölött, hogy a férfinek miért nem volt jó az a kék autó, ami eddig volt, miért vette ezt a csúnya formájút helyette vagy ha az egyik ide a másik oda akar menni nyaralni akkor miért nem lehet megoldani mindkettőt egymás után, illetve simán az étkezés. Nem kell veszekedni, vitatkozni sem azon, hogy ez meg az megromlik a hűtőben, mert nem eszi meg senki, sem azon, hogy már megint valami vegán hóbort és miért nem jó a pacalpörkölt, amit öreganyád csomagolt, úgyis hónap vége van és így tovább. Meg állandóan azon a kattogás, hogy hol lehetne lefaragni a kiadásokból, nem kell az a streaming előfizetés, lehet torrentezni is, minek olyan drága korlátlan netes csomag, amikor úgyis otthon van wifi és így tovább...

És akkor még nem esett szó arról, ha gyerek is lenne, vagy valami költségesebb kisállat. Na igen, a kisállat is jó sok pénzbe kerül, oltások, gyógyszerek, állatorvos, táplálék, stb. Nem beszélve az elmaradt bevételről, mert nem mindegy milyen munkahelyre mész, hogy le tudd vinni a kutyát sz..rni meg a cica se szedje szét a berendezést a lakásban. Ha albérletben laksz akkor meg csak drágábban tudsz kivenni, mert gyerekeseknek és kisállattal nagyon kevesen adják ki.

Ezeket mind nem vagy kevésbé kell számolnod, ha több pénz jön be. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy nem mindegy, hogy mondjuk azt a fejenként 400 ezret vendéglátóiparban vagy melósként keresed meg úgy, hogy sose vagy otthon és nem is éltek nemiéletet sem, mert hulla fáradtan estek haza mindketten és hajnalban megint kell kelni és hiába alszotok egymás mellett olyan, mint egy távkapcsolat, minden második, harmadik hétvégén tudtok együtt lenni ha nem kell SOS bemenni valamelyikteknek. Vagy te begördülsz a garázsodból az öltönyös munkahelyedre, ahol 9-től 17-ig vagy, de már sokszor el tudsz menni 15 órakor, a párod meg eközben felkel reggel 8-kor veled együtt, megkávézik, leül a laptop elé és ő is sokszor végez már 16 óra felé a home office-os főkönyvelői munkájával, közben néha megkeveri a fazékban a cuccot vagy ránéz a sütőre, kicseréli a tepsit, megfordítja a kaját.

Mindketten totális kiegyensúlyozottságban a bevétel pedig ugyanannyi...

Csakhogy visszatérve a realitások talajára, ez az, ami nagyon kevés embernek adatik meg. És munkaerőhiány nem azért van, mert ténylegesen van, hanem azért van, mert amik jelenleg nyitott pozíciók vannak ott vagy mindenhez IS kell érteni vagy alulfizetett vagy elhúzzák a mézesmadzagot, hogy majd valamikor, próbaidő után megkapod azt a pénzt, aztán 3 havonta váltogatod a munkahelyet, ha a sokadiknál is átvernek, hogy most ezért, most azért, most meg amazért marad el az emelés, de tarts ki, ne add fel, jól csinálod, meg vannak veled elégedve csak hát még türelem...

Fizetni senki nem akar, ha nem muszáj. Éppen ezért sír a munkáltatók szája, hogy munkaerőhiány. Mert jelenleg el kell viselni a félautista, szegényes személyi higiéniával rendelkező profi specialista programozógurut, mert utálja mindenki meg angolul se nagyon tud megszólalni csak írásban és a babzsákfotelt is kikövetelte a cégtől, de hát ő viszi a hátán az egészet és nélküle nincs profit, viszont bővíteni nem lehet a céget, mert neki alkalmazottként nem érdeke lemondani a bevételről azért, hogy vegyenek fel még embert. Ugyanakkor a tanárnőből átképzett gyorstalpalós programozócsaj odáig lesz, ha annyit megkap a munkáért, mint az Aldiban a volt osztálytársai és tökre örül majd annak is, hogy körülrajongják, hogy egy csaj, aki programozó milyen menő. Belőle pedig lehet felvenni 3-4 embert is és akkor majd egy projektmenedzser elég, aki kiganézza a kódot, amit ők összetákoltak. Ha pedig fejlődőképesek, akkor lehet építgetni le azokat, akik kevésbé azok és lehet csinálni egy kis belső versenyhelyzetet közöttük, ahol egymással versengve mindegyik jobb akar lenni, hogy a 4 próbaidős emberből benne legyen abban a kettőben, akiket végül megtart a cég.

Na ebben áll az a bizonyos sűrűn hangoztatott munkaerőhiány.

Melós szakiknál meg dettó. Te hiába vagy akármilyen profi burkoló, gipszkartonos vagy duguláselhárító. Eleve ha egyedül kezdenél neki több millió kezdőtőke kéne, meg marketing meg reputáció meg stb. Eközben meg a sor másik végén ott van a több éve bejáratott ember, akit már nem igazán boldogít a pénz, ellenben az asszonyt meg a gyerekeket annál inkább, ezért nem tudna lemondani róla ha akarna sem, ki sem lát a munkából, folyamatos emberhiánnyal küzd, mert ahhoz szokott hozzá, hogy nem túl okos, de nagyon erős embereket alkalmaz, akik hol bejönnek, hol nem, hol a kocsmából kell visszahozni őket, hogy nem végeztek még és pakolják a sittet és már 50 fölött nem úgy megy a fizikai munka sem meg már nagyon ki lehet égni a dugóban araszolva minden nap meg parkolóhelyet keresve meg úgy minden. De a valamire való kezdő meg nem lát benne perspektívát, hogy ő végezze el aprópénzért a legrosszabb, legnehezebb és legundorítóbb munkarészeket azt is legtöbbször full feketén, miközben a mesterember igazából nem tesz bele semmit, csak adja hozzá a nevét meg a bejáratott ügyfélkörét.

Így meg win-win helyett lose-lose szituáció lesz a dolog vége, ahol a lelkesedés hamar elillan és egyre kevésbé lesz motivált az alkalmazott még az alapvető korrektségre is, hiszen ő így is úgy is megkapja azt a kis pénzt bárhol, neki meg nem az az érdeke, hogy a mesterember hírnevét öregbítse, hanem pont az, hogy okosban lezsírozza az ügyfelekkel, hogy legközelebb is őt keressék a saját privát telefonján. Ettől pedig fél a mesterember is jogosan, ezért visszatérünk oda, hogy nem túl okos, de nagyon erős embereket alkalmaz, akik elisszák a megkeresett pénzecskéjüket és sosem fognak tudni annyit összegyűjteni, amiből beindítanak egy saját árnyékvállalkozást, de ha még a pénz meg is lenne, belebuknának, mert nincsenek meg bennük az ehhez szükséges soft skillek...

Ha pedig mindezt átlátod, akkor elég borús a kép...

#22: "Adott egy vonzó nő, aki bőven válogathat. Miért érné be egy egyszerű munkással, aki nem művelt, nincs jó szakmája, és minimálbért keres?"

Ezzel egészen addig semmi probléma nincs, amíg tisztában van azzal, hogy ő mit tesz bele a kapcsolatba (szépsége, puncija, fiatalsága) és a NEM melós tehetős ember mit tesz bele (egzisztencia, karrier, éltszínvonal).

De mivel azon túl, hogy az ember NEM melós még az is kell, hogy a nő is vonzódjon hozzá, akkor az tovább növeli a tétet.

Utána meg nem kell csodálkozni rajta, ha tényleg le leszel cserélve mikor öregszel egy fiatalabbra. Mert aki nem csak stabil anyagilag, hanem még sármos is, az 30, de 40 fölött is tud válogatni olyan fiatal nők közül, akiknek szimpatikusabb az, ha egy ilyen emberrel magas életszínvonalon élnek, mint egy korosztályukbéli csóróval a teszkósparízereszsömlés kirándulások meg a torrentezett filmes esték a mamahotelben vagy egy drága albérletben, amire az egyikük fizetése elmegy.

Valamit valamiért. Tudod, mint az élet minden területén, beleértve a tőzsdét is. Ha magasabb a várható haszon, akkor a kockázat és vele együtt a várható bukás esélye is.

Ha nincs kockázat, akkor pedig langymeleg, uncsi, lapos, semmi izgalom.

A kettő együtt a tőzsdén is csak úgy megy, ha a fele állampapírban van a másik fele meg kriptóban. És párkapcsolatokban is csak úgy, ha a puncid néha a stabil béta rendelkezésére áll néha pedig az izgalmas rosszfiú szerető alfa rendelkezésére.

Ha létezik is néha-néha 1-1 ilyen univerzálisan tökéletes ember, aki még tetszik is neked és te is neki és pontosan úgy váltogatja ezeket a szerepeit, ahogy neked az megfelel, erre azért nem építenék életstratégiát, hogy ilyen tökéletességet majd megtalálsz.

Úgyhogy előbb-utóbb dönteni kell egyik vagy másik mellett és bár a nőknek jelenleg sokkal kedvezőbb az a tendencia, hogy dugogatnak jobbra-balra, aztán várják a herceget ilyen nyílt végű folyamatban. Másoknak meg az, hogy akikkel már tizenévesen vagy huszonévesen összejöttek, azt akarják megjavítani, de csak nem sikerül, de vissza-vissza térnek hozzá, de már majdnem jó, de mégsem, de már közös gyerek is van, de akkor sem, de már második közös gyerek is, de még ennek ellenére sem és már számtalanszor megcsalta egyik a másikat és fordítva is akár, de vissza-vissza térnek egymáshoz.

"Ha te olyan helyzetben lennél, hogy megteheted, hogy válogatsz, akkor te nem a legszebbet, egzisztenciálisan legstabilabbat választanád?"

Lehetséges, de ha belebukom, akkor nem rinyálnék és vetíteném ki az EGÉSZ ellenkező nemre, hogy ilyenek meg olyanok a férfiak, amikor valójában csak azokra értem, akik azért ilyenek vagy olyanok, mert rengeteg sok lehetőségük van, mert a legtöbb nő rájuk van állva, illetve egyet füttyentenek és egy csomó nő szakítana az aktuális párjával miatta.

Fordítva a saját nemem azon példányait sem tartom sokra, akik el vannak ájulva önnön nagyságuktól, hogy milyen jó pasik lettek 30 fölött, közben meg jön az őszinte megdöbbenés, hogy a sok kis aranyásó. Nekik is a saját szintjükön kéne keresgélni. Csak hát ahhoz önfegyelem meg önuralom kéne, hogy ne dugd meg a szexuálisan kívánatos nőket meg ne flörtölj velük amikor tálcán kínálják fel magukat (sokszor azért, hogy bosszantsák a rivális nőt, mert az nem járja, hogy te őt választottad a BELSŐ ÉRTÉKEI miatt, hiszen neki nincs szilikonmelle meg nem modellalkatú). És főleg NE FIZESS értük a rosszlányokon, merthogy ott kisebb a lebukás esélye. Hányinger...

De mivel én nem ilyen vagyok és én sosem buktam a fullosnak mondott nőkre még ha nem is tagadtam, hogy dugásra jók lennének amikor éppen szingli vagyok, de ennyi, ezért én nem is tudok azonosulni ezzel. Mégsincs sikerem.