Mintaférj, mintaapa lennék, de nem kellek a nőknek, akik meg itt panaszkodnak kapcsolataikra és a férfiakra, mennyire igazságos ez?

Nem az a lényeg, hogy milyen férj, apa lennél, hanem hogy milyen géneket tudsz továbbadni. A legtöbb nő inkább vállal egy magas, jóképű, jó genetikájú embertől gyereket, akiről amúgy a logikus énjük tudja, hogy nem fog mellettük maradni, minthogy szenvedjen egy neki nem tetsző, de hűséges, szorgalmas, viszont kevésbé jól kinéző férfivel. Aztán persze keresnek (ha találnak) maguk mellé valami papucs férjet, aki felneveli a mástól származó purdét...

És valljuk be amúgy ez fordítva is így van. Te melyiket választanád? Átlag alatti Gizike örök életére melletted lesz, jóban-rosszban, nem csal meg, minden szavadat lesi egy igazi mintaanya lenne stb. vagy egyszer megdughatnád álmaid nőjét, aki kvázi csak a te fantáziádban létezik? (és nem, nem az elsőt választanád, ha valóban előtted lenne a választás lehetősége)

Egyébként az élet meg valóban rohadt igazságtalan, az az egy szerencsénk van, hogy teljesen mindegy mit kapunk, hogyan élünk, mennyire leszünk szerencsések vagy szerencsétlenek, mennyi szenvedésben lesz részünk, a végállomás mindenkinek ugyanaz, legyen gazdag, szegény, csúnya vagy szép...

Leszámítva, hogy nem hordtam haza a pénzt talicskaszámra, ilyen minta apa, férj voltam. Lapátra is kerültem szépségesen.

Hiába vagy te kiváló pár, ha a másiknak nem te vagy a FÉRFI. Nem értékelik ezt a hozzáállást a nők, legfeljebb azok, akikkel már néhányszor fölmosták a padlót az alfák.

Hölgyeim, ha valaki kijelent magáról valamit, az eleve csak hazugság lehet? Vagy minimum tévedés? A 13-as írja, hogy " Kicsit nagy az arc...", miközben pont erre bukik a legtöbb nő, csak épp egészséges önbizalomnak hívja.

Kérdező: Az a baj ezzel, hogy egyébként valóban sokan hiszik ezt magukról. Sokan tévesen, sokan viszont tényleg tökéletesen alkalmas férjek és apák lennének, ennek ellenére mégsem kellenek a nőknek. A helyzet az, hogy hiába lennél te (vagy bárki más) papíron tökéletes férj vagy apa, ha nem vagy elég vonzó FÉRFI. Ugyanis a nők nem férjet és a gyerekük apját keresik egy férfiban, hanem egy vonzó férfit, aki talán, ismétlem talán nem lesz rossz férj és apa.

De igazából férfiként mi is így működünk. A kellően vonzó nőkkel szeretnénk párkapcsolatot és bízunk abban, hogy talán jó feleségek és anyák lesznek. Nem a papíron minta anya és feleség típusból választunk olyat, aki vonzó. Remélem érted?

#14!

Minden öndícséret büdös. Férfiként is nevetséges, amikor valaki tökéletes leendő férjek mondja magát, de nulla tapasztalata van.

Az egészséges önbizalom éppen attól egészséges, hogy nem alaptalan.

Ha azt mondom, hogy én egy b@szógép lennék, ha végre találnék egy nőt, aki hajlandó lenne lefeküdni vele, akkor ez nem vonzó önbizalom lenne, ha szimplán nevetséges.

Ha ezt úgy mondom, hogy volt már pár kapcsolatom és minden nő elégedett volt velem az ágyban, akkor ez már egészséges önbizalom.

A párválasztás bonyolultabb, mint gondolod. Nekem a buta nők nem jönnek be, nem találom szépnek őket. Tehát eleve benne van a szépségben valami a személyiségéből.

A gyári melós megveti a diplomás nőket, mert nem lennének egymás számára jó társaság.

És a mosolyról még nem is beszéltem...