Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolat szempontjából esélytelen, ha nem költözök el otthonról?
Talán a legfontosabb érv amellett, hogy nem akarok elköltözni, hogy a jövendőbeli vállalkozásomat itt akarom megcsinálni. Nagy udvarunk van, szóval lenne neki hely, ezt egy panelban nem tudnám megcsinálni. Viszont elköltözni sem akarok itthonról. A szüleimmel élek, nem mondom hogy felhőtlen a viszonyunk. Akárhányszor feljön valakivel egy közös jövő, nem tudok elvonatkoztatni a szülői háztól. Két szintes, a felső szinten nem lakunk (padlás perpillanat) de külön bejárata van, viszont ez bármikor felvetődik, ott már borul minden. Saját, önállóan vett házam viszont nem lesz, és nem is akarok. Alapból nem szeretnék gyereket a jövőben, szóval a babaváró rögtön kiesik ebből a szempontból, ráadásul hitelt sem akarok felvenni. A szüleimnek volt CHF, szenvedtünk miatta eleget, gyakorlatilag ha valakitől csak párezer forintot kérek kölcsön, már rosszul érzem miatta magam, és azon vagyok hogy mihamarabb visszaadjam (bár erre borzasztó ritkán kerül sor hálistennek) hát még ha többmillióról van szó.
Az ismerősi körömben van 1-2 arc aki ezzel küzd, ők elvannak a párjukkal, ki tudja meddig. Sokuk örökölt nagyszülőktől lakást, szóval ott megoldódott ez, nekem sajnos ilyen lehetőségeim nincsenek.
Albérlet nem opció, mert egyrészt nulla lenne a megtakaritásom utána, másrészt fölöslegesnek érzem a jelenlegi lehetőségekhez mérten.
válasza:Számomra, 31 éves nőként teljes mértékben az lenne, ha most ismerkednék (szerencsére nem szorulok rá).
De 20 évesen még nem érdekelt az ilyesmi.
válasza:Először is:
Szülőkkel élni nem ciki. Régebb ez volt a normális és olaszországban mai napig nagyon elfogadott családmodell.
Bár én is vallom azt az elvet, hogy az önállósodás a szülőktől levállva kezdődik, de tény és való, hogy rengeteg példát látok a környezetemben ahol nagyon is jól jön a szülői segítség mondjuk gyereknevelésben (mert az anya kényszerítve van, hogy visszamenjen dolgozni) vagy nem éri meg fenntartani albérletet. A lakás vásárlás meg manapság szóba se jöhet.
A mai árak mellett meg nem kérdés, hogy az együttélés olcsóbb, spórolósabb és magasabb minőséget tud képviselni. De attól, hogy a szülőkkel élsz, nem kell függj is tőlük. Tehetsz be mosást nélkülük, főzhetsz magadra, bevásárolhatsz egymagad.
Viszont! Ha még te sem jössz ki jól a szüleiddel akkor hogy várod el, hogy leendő párod kijöjjön velük?
Senki se fog toxikus háztartásba maradni. És márpedig hiába hogy van padlás külön bejárattal, attól még egy légtér, egy ház, egy udvar.
Úgyhogy ha párkapcsolatban gondolkodsz akkor mindenképp előbb alakítsd ki azt a bizonyos padlást ahova költöztetnéd a hölgyet, másrészt legyen elég erőd és függetlenséged hogy meg tudd védeni őt ha esetleg szüleid beléállnak.
De őszintén megmondom: nehéz lesz neked. Sokan nem költöznénk anyós hátára és nem véletlenül. Találj olyan lányt akinek nem idegen a több generációs együttélés.
válasza:2) Nem mondom, hogy tőlük függök, saját keresetem van, a közösbe (számlák, kaja) mindig szoktam beleadni, és igazából a főzésen kívül el tudom látni magamat. Viszont a kérdés jó, sajnos a faterom elég link alak, anyám pedig mindig beleköt valamibe akkor is, ha épp minden rendben van.. Ez baj. Nagy baj, ráadásul én ebben nőttem fel, így a szociális készségeim viszonylag gyengébbek mint a normális közegben felnőtt embertársaimnak. Sajnos borzasztó hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy ezen fejleszteni tudjak, úgy pedig úgy érzem, ki fogok futni minden időből. Nincs meg a kellő motivációm a fejlődéshez. Vannak terveim (jogsi, továbbtanulás, stb) de az itthoni légkör miatt a motivációm mindig elillan egyik pillanatról a másikra, emiatt (is) tartok még itt 25 évesen.
3) Én nem feltétlen karrriert akarok, szimplán nyugalmat, azért nem tervezek gyerekkel. Nem érzem magam megfelelő apa típusnak (főleg, ha a saját apám példáját nézem), plusz a mai világba, és az elkövetkező évtizedeket nézve (járványok, orvos-tanárhiány, túlnépesedés) szerintem teljesen fölösleges életet adni valakinek azért, hogy felnőtt korában azért harcoljon, hogy ne haljon szomjan.
válasza:Úgy lett párom, hogy a szüleimmel éltem 30 felett vagyok, meg a bnőm is a szüleivel élt.
Önállóbbak vagyunk külön-külön is, mint sok egyedül élő.
Szóval a fenti magyarázkodás csak kifogás. Több 100e ember él itthon, aki potenciális jelöltnek tekinthető az ellenkező nemből. Olyan nincs, hogy mindenki csak akkor jönne össze veled, ha külön élsz a szüleidtől valami lepukkant albérletben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!