Lassan 21 éves vagyok de sosem volt se csókom, se kapcsolatom, se semmim. Lehet ezen még változtatni?

Elég nehéz gyerekkorom volt, fogalmazzunk úgy, hogy se anyám se apám nem nevelt minket jól testvéremmel, ami miatt visszahúzódó lettem.

Voltak barátaim mindig, most is vannak, ebből a szempontból sosem volt probléma. Függetlenül attól, hogy lelkileg már általános sulisként is nagyon meggyötörtnek éreztem magam, mindig én voltam az, aki pl az osztályt is megnevettette, nem voltam népszerűtlen srác.

Középiskolára lett rossz a helyzetem, még visszahúzódóbb lettem, pánikbetegség, depresszió egyszerre jelentkezett nálam, ezért egy jó ideig nem is nagyon haverkodtam senkivel, aztán azért később persze ott is sokakkal jóba lettem. Középsuliban voltak lányok, akik kifejezetten közeledni akartak felém, volt, hogy egy lány gyakorlatilag randira hívott, de valahogy az összes ilyen lehetőségemet sikerült elcsesznem, aztán szépen lassan vége is lett a középsulinak.

Az elmúlt 2 és fél évben nagyrészt a munkával voltam elfoglalva, gyakorlatilag barátokra is alig volt időm, ismerkedni így pedig nyílván nem tudtam szinte sehol. Próbálkozom társkeresőn, vannak matcheim elég gyakran, de úgy érzem az ilyen appokon inkább csak a magamutogatásról szól az egész és nem egy rendes párkapcsolat kiépítéséről. Most jelenleg ott tartok, hogy lassan 21 vagyok és gyakorlatilag semmi tapasztalatom nincs a párkapcsolat terén. Külsőre átlagos vagyok, rendszeresen edzek, személyiségre sincs szerintem velem semmi probléma, mégis itt tartok sajnos.

Van még ebből kiút, vagy lassan már inkább bele kell törődnöm, hogy örökké egyedül leszek?