Mi a véleményetek azokról a férfiakról, akik nem incelek, de az incel definíció szótári jelentésének megfelelnek?

Tehát, ami a külsőt illeti:

- Nem ápolatlanok, de nem is metroszexuálisok.

- Nem túlsúlyosak, de nem fitneszmodellek.

- Nem igénytelenek, de nem is a legdivatosabbak.

Ami pedig a belsőt:

- Nem agresszívek, sosem bántalmaznának nőt, de nem is hagyják magukat lábtörlőnek nézni, inkább bele se mennek egy olyan kapcsolatba, ahol a nőből süt a férfigyűlölet, mert úgyis csak az lenne a véleménye, hogy a férfiakról folyamatosan degradálóan nyilatkozik, hogy önmagát fényezze.

- Nem fanatikus szélsőjobbosok, de nem is woke progresszívek, semmi bajuk a szabadságjogokkal, csak nem szeretik a kettős mércét és szeretik, ha az emberek felelősséget vállalnak a tetteikért. A rossz embereket, a társadalom söpredékeit ugyanúgy elítélik, nem áldozathibáztatók, csak van bennük egy józan ész is, miszerint "ha megégsz a napon, nem a Nap a hülye" és a pihe-puha EU konform játszóterek mintájára nem az a megoldás, hogy a kollektív safe space jegyében UV szűrős búrát helyezünk a strandok fölé. Illetve megtehetjük, ha már olyan gazdagok leszünk, mint Dubajban ezt is a sivatagi sípálya mellé, de egyelőre épp a woke progresszív oldal szeretné az egész világot felzárkóztatni és a keblére ölelni, a kutatás-fejlesztés pedig egy költséges dolog, x-ből pedig nem lehet 2x meg 3x-nyi költségigényű dolgokat kivitelezni. Nincs IS-IS, olyan van, hogy vagy az egyik, vagy a másik.

- Nem nagydumásak és kezdeményezőek, de azért nem is harapófogóval kell kihúzni belőlük a szót, ugyanakkor ki mernek állni az érdekeikért ott, ahol muszáj. Hivatalokban, mikor hülyének próbálják nézni őket vagy elküldeni valakit asszertív módon, mikor másnap korán kell menniük dolgozni.

- Nem bulizósak és a nagy tömegeket nem szeretik, de nem is egész nap otthon ülnek könyvekkel, filmekkel, sorozatokkal, hanem szeretnek kimozdulni is és nyitottak új dolgok kipróbálására.

- És nem jómódúak (ami a nem létező családi háttérnek is köszönhető), de jól kezelik a pénzüket, sosem volt hitelük, személyi kölcsönük, pénzügyi vésztartalékkal mindig rendelkeznek és dolgoznak is, még ha nem is hajtják túl magukat 3 műszakban meg napi 12 órában. Tehát nem is csóró, egyik napról a másik napra élő koldusok.

Ezek összessége miatt pedig mindig is sikertelenek voltak a társkeresésben?

Az ilyen férfiakat mivel lehetne röviden, mondjuk 500 karakterben jellemezni?

Milyen társkeresési módokat javasolnátok neki?