Létezik még 30-35 körüli "normális" szingli férfi, aki megállapodna lassan?

Én 30 éves férfi vagyok, család, gyerek. És rohadtul örülök, hogy nem most kell keresnem a komoly kapcsolatot. Ami ma van, az katasztrófa. Mindkét oldalon. Sajnos így 30 körül az emberek már amúgy is elkopnak lelkileg.

Lehet, hogy 5 év múlva elválunk, sose tudni, de utána meg már tuti, hogy csak szexet és szabadidőpartnert keresnék, nem második családot.

Szerintem ne add fel, de vizsgáld felül az igényeidet, mert most, még 30 előtt van esélyed jobb fickót kifogni. 30 után minden évben fokozatosan engedni kell az igényekből, vagy felkészülni a tartós egyedüllétre és ezzel együtt egy másfajta életre.

Ha engem kérdezel, a legegyszerűbb irány az, hogy egy kissé dundi, de személyiségében jó férfit választasz, tudniillik ha te főzöl rá, a túlsúly 1-2 év alatt eltűnik.

21 vagyok:

Nyilván még ne ásd a sírodat. Mondom, esély az mindig van.

Csak egyre kevesebb. És ugye tényleg az itt a kérdés, hogy:

Ha van egy jó megjelenésű, jó anyagi helyzetben levő családcentrikus, normális férfi, aki családot akar alapítani, az miért lenne egyedül? Arra bizony sok nő fog jelentkezni, és a férfiak nem arról híresek, hogy sokáig válogatnak.

Az a gond, hogy 30-35 éves emberek sebeket hordanak a szívükben, tehát ritka az, akinek a múltja le van zárva, boldog a jelenében és fényesen látja a jövőt. Valami kompromisszumot tudnod kell hozni, ez később is így lesz az életben. Csak arra figyelj, hogy a kompromisszum az legyen kompromisszum és nem alku; magyarul: ne add fel az önazonosságodat.

Egyik unokatesómnak (31/L) mondtam ezt, hogy írja fel egy papírra, hogy mi az, amit imád egy pasiban, mi az, ami mindegy vagy tudja tolerálni, és mi az, amit kurvára nem tud elviselni. Na az a lényeg, hogy az utóbbiból ne legyen benne, az előbbiből meg legalább egy.