Hol lehet olyan férfit találni, akinek van pénze, egzisztenciája? Részletek lent.

Szinte lehetetlen, amit szeretnél Kérdező! Én is jócskán elmúltam már 40 a válásom után, amikor elkezdtem ismerkedni, nyitottnak lenni. Egzisztenciálisan teljesen rendben voltam, a gyerekeim már felnőttek és szerettem volna egy intellektuálisan és anyagiakban is legalább hasonló társat nőként magam mellé. Én az életben és neten is ismerkedtem. Szinte kizárólag olyan férfiakkal akadtam össze, akiknek semmije nem volt, napról-napra éltek és hozzám akartak költözni, hogy megoldják a lakhatási gondjaikat.

Az volt a tapasztalatom, hogy a hozzám korban illő és hasonló anyagiakkal, intellektussal megáldott férfiak jóval fiatalabb nőket keresnek és találnak is. A kevés kivételért marakodnak a nők, ez nálam nem opció. Ilyen az élet!

A kérdező azt nem érti, hogy 2025 évesen a nőké a világ ( a jó nőké).

40 felett már a férfiak válogatnak, legalábbis azok akiket keres a kérdező.

Az a gond ezzel, hogy ha 40-50 éves nő korban hozzáillő férfit keres, főleg a fenti kritériumokkal, az szinte lehetetlen vállalkozás. Ezek a férfiak jóval fiatalabb nőket keresnek és előnyben vannak, hiszen már van megfelelő egzisztenciájuk, munkájuk, de még nem idősek akár a gyerekvállaláshoz sem egy fiatalabb nő mellett.

Teljesen megértem, ha emiatt a nő nem akar 70 évessel összejönni és ápolgatni. Ezért van ennyi magányos középkorú nő, már csak ha a környezetemben is szétnézek. Teljesen rendben vannak anyagilag, normálisak és még sem találnak senkit maguk mellé, aki a saját korosztályuk és nem nincstelen.

23-ra:

Vagyis kompromisszumképtelenek. Bebeszélhetem én is magamnak, hogy hozzám milyen bombázó nők illenek, ha ők találnak nálam jobb pasit (külsőre, anyagilag, bárhogyan) és fütyülnek rám.

Azt kell felmérnem, ki az, aki énrám vágyna.

"Nem nincstelen". Hm, ez érdekes mondat. Ha pl. egy férfi 45-50 évesen elválik, megkapja egy fél lakás árát, de albérletbe kényszerül, akkor a kérdező kapásból kiselejtezné, hisz nincs saját lakása. Ráadásul az egyébként teljesen korrekt fizetése egyharmada elmegy gyerektartásra.

Itt bújik ki a szög a zsákból, hogy mire kéne az a férfi. Társad legyen, akivel örömedet, gondodat megoszthatod, szabad idődet eltöltheted, vagy szponzor, aki körüludvarol és ide-oda hurcolász, költ rád. Ez utóbbiból pont azok az érzelmek hiányoznak, amiket pl. én fontosnak tartanék egy kapcsolatban.

25-ös! Itt szó sem volt külsőről, csak anyagiakról és intellektusról. És igen, miért ne lehetne ez az elvárása egy nőnek, ha ő ezt már saját maga elérte? Csak a férfi válogathat fiatalabbat, a nő elégedjen meg azzal, ami maradt? Elég érdekes felfogás. És hol marad az önbecsülés? Szerintem ilyen szempontból már jobb egyedül.

Egy középkorú nő megfelelő anyagiakkal nem biztos, hogy az albérletben nyomorgó férfit szeretné hó végén pénzzel folyton kisegíteni, vagy lemondani minden olyan kirándulásról, ami pénzbe kerül, csak mert a férfi nem engedheti meg magának. Ebben a korban azért már a nőnek is hadd lehessen válogatni. Ennél már az egyedüllét is jobb.

Plasztikaztass es tagadj le 10 evet, plusz keress egy eleve 10 evvel isosebb pasit, igy mar meglesz a 20

ev korku, amit egy sikeres, fazsag pasi akar.