Leginkább az MGTOW ideológiát követő férfiakhoz szólnék. Kik és leginkább miben szoktak félreérteni titeket, az életstílusotokat, gondolkodásmódotokat?

Az egyszerű maszkulin férfiak ilyen Bayer Zsolt meg Berki Krisztián félék azt gondolják, hogy látens meleg lehetek vagy valami tuti nem stimmel velem, egyeseknek meggyőződése, hogy a nőkre költeni kell, mások szerint gyúrnom kéne és férfias stílust sugároznom, a harmadik úgy gondolja, én tényleg előnytelen külsejű vagyok, jobban járnék, ha k..rváznék, mert álomvilágban élek, ahhoz, hogy olyan nőm legyen, amilyet elképzelek úgy kéne kinézni mint x meg y vagy annyi pénzemnek kéne lennem, mint z-nek.

A soyboyok igazából örülnek neki, amíg meg nem tudják, hogy nem fogok társasjáték-klubokba meg comic conokra járni velük és túl sok közös téma sincs, mert bár láttam ezeket a kultikus filmeket, sorozatokból párat, de nem követtem mindet olyan részletességgel, elemzői szemmel, hogy órákat beszélgessek egy Star Wars esten vagy egy Walking Dead pikniken (már az is groteszk, hogy vannak ilyenek). És számítógépes játékokkal sem szoktam játszani annak ellenére, hogy az autók, motorok és a foci is hidegen hagy.

A családom azzal se foglalkozott, hogy szűz vagyok-e vagy sem, annyira érdekli őket a szerelmi életem. Anyám néha már unokázna, de nem erőlteti, mikor mondom neki, hogy ha lenne normális nő se akarnék gyereket. Néha azért célozgat rá, hogy már ez meg az az osztálytársam is megnősült és lett gyereke, de nem akar kitagadni vagy ilyesmi. Apám néha kérdezi udvariasságból, hogy mi van a csajokkal, de ő sem feszegeti a témát.

Új munkahelyen mindig bekóstolnak a témával, látszólag nagyon be akarnak kategorizálni, hogy ennyi idősen hogy nincs még családom meg gyerekem, stb. Annyira nem érint meg, mert jellemzően nálam is sokkal szerencsétlenebb emberek ezek, akik kérik a főnököt, hogy ne jelentse be őket, mert gyerektartást vonnak vagy akiknek kihallom a nem is kihangosított telefonból a házisárkány hárpia feleségüket, akik még munkahelyen se hagyják őket békén. A szexuális életük pedig az általuk fogyasztott pornográf tartalmakból ítélve meg a néha felvillanó kamagra reklámokból (célzott hirdetések) nem lehet túl jó, pedig sokan 30-40 körül vannak.

Pénzük egyiknek sincs, arról meg nem is álmodhatnak, hogy egy hétre is lelépnek valahova egyedül, a családjuk az egész életüket megeszi, erre meg még jönnek a betegeskedő szülők is, mire végre a gyerekek felnőnének és kirepülnének.

A nők közül általában a már ránézésre is sikertelen (előnytelen külsejű) kövér nők vagy egyedül hagyott gyerekes anyukák, abból sem a csinosabb és fiatalabb, akiknek nagyon furdalja az oldalukat a kíváncsiság, hogy egy magamfajta értelmes, intelligens, jóképű srác hogy van ennyi ideje egyedül. Valahogy ilyen bókokat csak tőlük kapok, néha erősen célzásértékűen, néha van bennem olyan, hogy leüssem a magas labdát, de szeretem őket meghagyni inkább a békesség jegyében abban a hitben, hogy én már csak ilyen mamlasz vagyok, aki még azt sem veszi észre, ha ezek a nők látványosan már nekik kínosan próbálják elérni, hogy randira hívjam őket. Annyira megszoktam már ezt a mamlasz szerepet, hogy rutinból megy.

Van köztük egyébként irigy és rosszindulatú is, aki összesúg a hátam mögött, hogy mit várok, majd csinos, vékony nőnek elvárásai is vannak, nem fog leállni egy xy-nal (ezzel a szakmámra és a fizetésemre célozva vagy a vagyoni hátteremre - ezzel dagadt nő létére erősítve azt a tézist, miszerint a csinos nők kizárólag anyagi okokból jöhetnek össze férfiakkal, szerelemből, vonzalomból nem) vagy már előre szalad, hogy az ilyen nő nem fog rám mosni, főzni, takarítani (úgy, hogy egyszer szóba nem került az, hogy én ezt elvárnám, sőt, még a nő kezdett azzal is nyomulni, hogy egyedülálló férfiként biztosan rossz, hogy nem eszek főtt ételt, de milyen szerencse, hogy ő imád főzni én meg hülye lennék ilyen árak mellett nem elfogadni tőle az ingyen kaját).

Úgyhogy ezek a tapasztalataim.