Manapság jóval nehezebb ismerkedni mint pl 40-50 évvel ezelőtt?

Nőként sokkal könnyebb lett, mint bármikor. Csak elég feltenni egy utazós képet instagrammra és tömegesen jönnek rá a kiéhezett férfiak. Aztán ott van a Tinder is, ahol nőként ki lehet választani a top férfiakat.

Férfiként viszont ténylet sokkal nehezebb, mivel az interneten nem csak egy szűk baráti körrel, hanem az egész ország összes férfijával kell versenyezni.

10: Az utolsó két napban fb datingen konrétan 0(!) matchem volt. Arról meg már volt teszt, hogy nőként akármilyen ronda vagyok, be fog jönni 500+ kérő. Itt nincs helye ellenérvelésnek, mivel ezek tények. Max a probléma okait lehet megvitatni (férfitöbblet vs online hipergámia). Egyszerre ilyesztő és elszomorító, hogy a feministák még a jelenlegi helyzetben is képesek tagadni a problémát. A mindennapi életünket meghatározó vallások nem tűntek el, csak átalakultak.

"Manapság jóval nehezebb ismerkedni mint pl 40-50 évvel ezelőtt?"

Dehogy. Ellenkezőleg. Sokkal több lehetőség van megismerni másokat, és sokkal kevésbé formális lehetőségek is adottak. Szabadabb világban élünk, könnyebb közlekedéssel és kommunikációval, ergo a lehetőségek is nagyobbak. 50 éve a bálozás volt kb. az egyetlen lehetőség az ismerkedésre, a közvetlen környezeteden, és a munkatársaidon kívül. Ma felsorolni is nehéz lenne, hogy hány hely és lehetőség van másokat megismerni.

Ráadásul ma már kevésbé szól bele a család a döntésekbe. Azért 50 éve még elég gyakori jelenség volt, hogy a szülők ha konkrétan el nem is döntötték, de erőlteljesen befolyásolták, hogy kivel jöjjön össze a gyermekük.

"Mindenkinek nagyon nagy igénye van pénzügyileg"

Nem.

"A választási lehetőség is nagyon lecsökkent, hiszen jóval kevesebb ember van mint 40-50 éve"

Nem. Pár százalékot meg ne dramatizáljunk túl... ráadásul ma jóval több embert érhetünk el, mint 50 éve.

"Vajon mennyire gyakori a vegyes házasság egyébként? Itt a roma-magyar vegyes házasságokra, kapcsolatokra gondolok. Szerintem ebből is egyre több van, hiszen magyarból egyre kevesebb, még romából egyre több van."

Számít ez a szerelemben?

Mellesleg: itt sem kell túldramatizálni a dolgokat. 1-2 százaléknyi eltérésről beszélünk...

#1 "egyre nagyobb a kísértés a félrelépésre"

Aki csak azért nem lép félre, mert nincs rá lehetősége, azt én nem nevezném hűségesnek. Szerelmesnek meg végképp nem. Ha én azt mondom, hogy "nem", akkor akár ezren is próbálkozhatnak, nem fog nekik sikerülni.

#6 "itt a neten kiadhatja magát bárki bárkinek"

És az úgynevezett randevúk miről szólnak?

Arról, hogy játsszuk meg magunkat, vagy kissé cinikusabban mondva "adjuk el magunkat", hitessük el a másikkal, hogy mennyire tökéletesek vagyunk, mindehhez még a körülményeket is gondosan megtervezzük, aztán később meg kiderül, hogy teljesen más jellem az, akivel összejöttünk.

Én mondjuk ezért sem szeretem a klasszikus értelemben vett "randevúkat". Találkozzunk, ismerkedjünk, érezzük jól magunkat, és ne az legyen a vezérelv, hogy verjük át a másikat a cél érdekében. Lehet, hogy úgy könnyebb, de a kapcsolat kevésbé lesz szép és tartós.

"el is tudták dönteni, hogy tetszenek e egymásnak"

Most nem azért... de a Skype-on látottak alapján is el tudom dönteni, hogy valaki tetszik-e.

Dehogy volt könnyebb.

100-120 éve nem volt illendő egy nőnek egyedül sétálnia, nehogy a szájára vegye a város.

Legalábbis városokban picit jobb módú családokban. Mindig kísérettel, csoportokban jártak, mert nem volt illő pl egyedül leállni egy férfivel beszélgetni.

Bálokban lehetett ismerkedni, aztán udvarlás, ha a család is áldását adta, akkor jegyesség, házasság, nuku szex a házasság előtt.

Anno is voltak sikertelen férfiak, ahogy vénkisasszonyok is, csak nem volt net meg ekkora szólásszabadság, hogy szélesebb körben hangot adjanak magukról.

Semmilyen új jelenség nincs, csupán lett média és net.

"Az alsó-középosztálynál jóval több gyerek született, és belőlük lehet a legtöbb, ők alkotják a magyar társadalom gerincét."

Ja, de ez mostanra eltűnni látszik. Egyébként mindig mondják, hogy a magyar társadalom így meg úgy csóró, de tessék kimenni az utcára. Egyesek a legújabb kocsikkal furikáznak, lazán kertes házakban laknak, vagy csak vesznek ezekből az újépítésű gányolmányokból kettőt-hármat. Mibűl? És persze, hogy a csajok hozzájuk fognak húzni, már a rendszerváltás óta ez van, szegény melós (én) meg marad egyedül. Egyszerűen ezzel nem lehet versenyezni.