Ezekkel a tünetekkel érdemes szakemberhez fordulni?

Kezdeném azzal,hogy Én és a nők mindig is egy külön világot alkottunk. Tinédzserkorom elejétől kezdve éreztem és tudtam, hogy nekem nem lehet sohasem semmilyen kapcsolatom sem a női nem tagjaival. Semmilyen mértékű kapcsolatot sem tudtam velük szinte egyetlen egy alkalommal sem kiépíteni. Mindig is szégyellős voltam és kellemetlenül éreztem magamat a nők társaságában. Ami az évek elteltével egyre erősebb lett ami odáig fajult, hogy mára már teljesen elkerülöm a társaságukat. Ha rám néznek rögtön a telefonomat kezdem el nézegetni vagy a földet, egyetemen szándékosan olyan helyre ülök ahol nincsenek a közelemben nők mert akkor csak azon jár az eszem, hogy ha mögöttem ülnek, hogy biztosan undorodnak tőlem, kinevetnek a hátam mögött. A tükörben szó szerint egy torz és visszataszító alakot látok, ha magamra nézek. Szerintem a szexualitásom is rendesen eltorzult az utóbbi években. Tizenkettő éves korom óta szinte kivétel nélkül minden nap mondogatom magamnak, hogy én nem vagyok a nőkhöz méltó, kevés vagyok hozzájuk és megvagyok győződve arról, hogy undorítónak tartanának, ha meglátnának. Olyannyira eltorzulhatott, hogy ha sétálok az utcán akkor elég gyakran olyan is előfordul, hogy, ha nagy ritkán rájuk nézek akkor rögtön az a kép "lebeg" a szemeim előtt, hogy hányan dughatták már meg és milyen formában, ráélvezhettek a testére. Megcsókolni sem tudnék egyetlen egy nőt sem hiszen ki tudja, kivel létesítettek orális szexet. Hogyan becsteleníthették meg őket és milyen módon. Ilyenkor egyfajta kisebb undor és kiábrándultság fog el és ezektől az érzésektől sokszor a szívem is fáj és a levegővétel is nehezemre esik mert nyilallik a mellkasomba.

24/F