Már egyáltalán nem vágyom a nőkre. Szerintetek normális dolog ez ennyire fiatalon?

Soha nem volt párkapcsolatom, sem szexuális viszonyom egy lánnyal sem, mivel nagyon félénk és gátlásos voltam. Sőt még annyit sem mondhatok el magamról,hogy valaha beszélgettem volna lányokkal. Viszont legbelül folyton ábrándoztam a lányokról, fantáziáltam a tökéletes kapcsolatról, erotikáról, szexről. Így teltek az évek, egész mostanáig, amig 24 éves lettem és azt vettem észre magamon, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán gondolok a nőkre, a szexre. Amikor nőket látok, nem érzek semmit, nem indul már be semmi bennem. Hiszen gyeremekkoromtól kezdve az a tudat él bennem,hogy nekem úgysem lenne esélyem egyetlen egy lánynál sem, nem vagyok hozzájuk való és sokkal jobbat érdemelnek nálam. A viselkedésem velük, függetlenül attól, hogy mennyire vonzóak, közömbös. Érdekes...már az önkielégítés sem érdekel, nagyon ritkán csinálom és a gondolataimat egyre inkább más dolgok kötik le. Ami hozzátartozik az igazsághoz,hogy már merevedést is alig tudok elérni, sokszor egyáltalán nem is sikerül. Szégyellem a kinézetemet, a péniszem méretét és kinézetét is. Folyton takargatom és látni sem akarom. Mi történhetett velem? Kihalt a vágy belőlem? Lehetnek ennek rossz következményei, vagy lehet normális életet élni így is?