Mért érzem azt 30 évesen, hogy el vagyok késve, holott józan ésszel gondolkozva tudom, ez nincs így?

Józan ésszel gondolkozva tudod, hogy van igazság a kérdésedben.

Hello!

Én is 30 éves leszek, férfi. Párom 27, jelenleg gyereket várunk. És pontosan ezért is döntöttünk úgy, hogy itt az ideje a gyerekvállalásnak, mert hasonló kételyeink voltak, mint neked.

Tudod, bármennyire is trendi azt mondani, hogy a férfiak ráérnek, van időnk, nem vagyunk lekésve semmiről - ez attól még hazugság. Egyrészt a korral a férfiak örökítőanyaga sem lesz jobb minőségű. De ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy mi is elkopunk.

Had meséljek kicsit az egyetemi énemről, még 10 évvel ezelőttről! 19-20 évesen még nem okozott gondot, ha egy átbulizott éjszaka után be kellett menni órára tanulni, vagy diákmunkát végezni. Nemegyszer volt olyan, hogy hajnali 2-ig/3-ig/4-ig ment a buli, aztán hazakeveredtem valahogy, de 8-ra bementem órára és végigcsináltam a napot. Nehezen, de végigcsináltam.

Ma ezt 30 felé közeledve már nem tudnám. Sokkal másnaposabb vagyok. 20 évesen ha megittam 4 felest meg 5 sört, még bírtam a másnapot. Ha most megiszom ezt a mennyiséget, másnap haldoklok.

Tetszik vagy sem, de az idő minket sem kímél. Fáradékonyabbak leszünk, ingerlékenyebb, rugalmatlanabbak. Nem tudom, mi a helyzet 40 évesen, de gondolom nem lesz jobb a helyzet. Ugye szokták mondani, hogy "ha 40 évesen nem fáj semmid, azt jelenti, hogy meghaltál!".

A gyerek iszonyatosan sok energiát felemészt. Felkelni hozzá éjszaka, öltöztetni, pelenkázni, etetni, itatni, tanítani, nevelni, játszani vele. Ezt nem úgy bírja egy 40 éves ember, mint egy 30 éves.

Ugye ellenérvként azt szokták felhozni, hogy "de idősebben jobban állsz anyagilag". Hát nem tudom. Nekünk nincs saját lakásunk, és nem keresünk sokat. Pénzes dolgok terén nem fogjuk elkényeztetni a gyereket, az tény. De mi rá a garancia, hogy 5 vagy 10 év múlva változna? Olyan ingatlanárak vannak, hogy az hányinger. Még amikor kikerültem az egyetemről, lehetett 5-7 millió körül lakást kapni. Most már lassan ott tartunk, hogy 20 millió lesz egy élhető környéken lévő élhető állapotú lakás. A folyamat pedig egyáltalán nem úgy néz ki, hogy visszafordulna. Többet valószínűleg nem nagyon fogok keresni, legfeljebb annyival, ami az inflációt ellensúlyozza.

Viszont még lesz erőm elvégezni az apai feladatokat.

Szóval rosszul látod ezt a "nagyon fiatal vagyok" dolgot. Nem. Nem vagy már fiatal. 20 évesen voltál fiatal. Odáig eljutni egy kapcsolatban, hogy gyereket vállaljatok amúgy is évekbe telik. Ha most ismerkednél össze leendő gyerekeid anyjával, akkor is már 35 körül járnál, mire megszületne az első gyereked.

Én mindenképpen azt javasolnám, hogy köss kompromisszumokat a társkeresésben. Még mindig jobb egy nemtökéletes kapcsolatban élni és családot alapítani, mint magányosan, szeretetlenül és egyedül megdögleni.

Hajrá!

Akkor keress valamilyen nőt aztán csináld fel hajrá, sok nőnek tök mind1 kitől csak legyen gyereke.

Én lassan 40 leszek de szerencsére mindig hallgattam a józan eszemre és menekültem ha az aktuális párom elkezdte mantrázni a gyerek témát, amikor én még nem álltam készen rá mert volt még egy csomó tervem.