Hogy jussak előre? Még a profil megtekintésig sem jutok el a neten?

#10: Az, hogy a normális tanácsokat képtelen vagy felfogni, az arcod viszont jó nagy hozzá, alpári stílussal nyakon öntve. Értelemszerűen egy nő sem lesz rád kíváncsi. Okkal.

#11: A kérdező pont be akar állni egy sorba, csak semmit sem tud hozzá felmutatni.

#14: Óriási tévedésben van az, aki azt gondolja, hogy valakinek csak azért nem sikerül hosszabb távon sem a társkeresés, mert nem tesz eleget érte.

Én férfiként több, mint három éven át intenzíven társkeresőztem a neten, tényleg hatalmas energiákat fektettem bele, nagyon kulturált és kedves módon próbáltam ismerkedni, s nemcsak szép nőknek írtam, és az egészből egyetlenegy komoly kapcsolatom sem lett. Két kezemen meg tudom számolni, hány nővel jutottam el az első randiig. Senkit nem hibáztatok, s nem panaszkodom, de ettől még egyszerűen ez a helyzet. A netes ismerkedésben az előfizetőknek nincs az egy nap küldhető üzenetek száma korlátozva, s ezért még egy átlagos nő is annyira sok férfitól kap naponta üzenetet, hogy a döntő hányadukat talán el sem olvassa, de biztos, hogy ignorálja. Minden újonnan regisztrált nőt tömegesen "letámadják" a férfiak az első héten (ezt a nőktől tudom). S ha mégis elkezdődik egy levelezés, a naponta érkező sok levél miatt az ember könnyen perifériára kerülhet a jelölt nők szemében, s ezért a további ismerkedés megszakad. S akkor arról még nem is szóltam, hogy a netes társkeresőkön sok olyan nő van, aki maga sem tudja, hogy akar-e társat, vagy sem. Csak "szétnéz", bizonytalankodik, halogatja az első randit, s egyszer csak, mondjuk egy hónap levelezés után megírja, hogy meggondolta magát, mégsem akar társat. Nekem jó néhány ilyenhez volt "szerencsém". S persze ott vannak azok is szép számmal, akik a párjuk háta mögött keresnek társat vagy szeretőt, vagy hazudoznak magukról (pl. kor, családi állapot). Ha valóban annyira sok középkorú, "gyermektelen, diplomás hajadon" volna, amennyi a társkeresőkben, akkor már durva népességfogyás következett volna be Magyarországon. Többen be is vallották a levelezésben, hogy füllentettek az adatlapjukon. Engem pedig annyira taszít a hazugság, hogy én nem fogok olyannal ismerkedni, aki hamis adatokat tesz ki magáról a netre. A korrektség előfeltétel, s bizalom nélkül nem lehet kapcsolat.

Szóval jelenleg egyszerűen az a helyzet, hogy a netes társkeresés elsősorban csak a kimondottan jóképű férfiaknak jön be. A nők megnézik az arcképét a jelentkező férfiaknak, s első körben ez alapján szelektálnak: így a felső 20% tarol, többiek kínlódnak, s örülhetnek, ha 30 levélből egyre jön pozitív válasz. S a válaszolók nagy többségükben egyszer csak "eltűnnek". Nagyon kitartónak kell lenni ahhoz, hogy valaki ebben a frusztráló keresgélésben lelkes maradjon.

Az "élőben" való társkeresés pedig manapság már gyakorlatilag csak a legfiatalabb korosztálynak reális esély. Idősebbeknek egyszerűen nincs hely, ahol össze lehetne ismerkedni nőkkel. Vidéken végképp.

Én is sok évig társkeresőztem, mindig profil alapján személyreszabott leveleket írtam.

Gyakran szembesültem azzal, hogy a nőknek pl. 192 olvasatlan levele van" és ehhez hasonló, de jellemzőbb volt a 300 fölötti olvasatlan levelek száma. Akivel ki is alakult valami, az több gördülékenynek tűnő levélváltás után szó nélkül eltűnt.

Ettől függetlenül ismerek többeket, akiknek sikerült a netes társkeresés és házasság lett a vége.