Szerinted ezek közül mi a FŐ oka a feltorlódott férfitöbbletnek Magyarországon?

"A nők több, mint 50%-a egyedülálló, a kapcsolatban lévők is gyakran felszabadulnak, mert szakítanak. Tehát van bőven lehetősége a férfiaknak."

Ezeknek a szingli nőknek a nagy része 60+-os özvegy. Szóval hajrá, lehet menni nagyikat kúrogatni...

Cicukáim! Áltassátok csak magatokat, hogy a külföldi férfiak, pénzfeldobás, blablabla az okok.

DE!!! Bármilyen akadályozó tényező ellenére titeket választanának a nők, ha olyan jó választások lennétek.

Ez mindenre igaz az életben.

“Jó bornak nem kell cégér.”

A valamirevaló férfiakért mindig is kapkodtak a nők még az állítólagos férfitöbbletetek közepette is, mert hát rendkívül kevés volt belőlük. Mára pedig ritka, mint a fehér holló.

Számomra mondjuk egyértelmű, hogy veletek rohadt nagy gáz van, hisz a sikertelenségetek okát nem magatokban keresitek, hanem áthárítjátok olyan tényezőkre, amik nemhogy nem befolyásolóak, de még csak nem is léteznek.

Ez eleve egy férfiatlan tulajdonság, amit messziről kiszagolnak a nők.

Ezek utàn mi a kérdés?

Az az oka, hogy a párkapcsolatra alkalmas nők válogatósak. Ahogy a cicukás nő írta, mindegyik a legjobbat akarja. Ezért egy ilyen legjobb 2-3 punettát prütykölget egyidőben, amíg meg nem állapodik.

A 2-3 -ból pedig kb.1 miután az idő múlásával kiesik a prütykölhetők közül, inkább él egyedül, vagy elváltan a gyerekével, mint alább adjon az igényéből és az elálló fülű, pocakos, tutyimutyi de jószívűvel bútorozzon össze.

Az ilyen prütykölő rámenős férfiak elözönlik a társkeresőket, a nők pedig, még az amúgy kiábrándító kinézetűek is, ezekre sóvárognak. A normálisabb férfiak pedig kiesnek a szűrőn: ránéz a képére oszloplábú Irénke, és már ikszeli is kifele.

"A valamirevaló férfiakért mindig is kapkodtak a nők még az állítólagos férfitöbbletetek közepette is"

Így igaz csak ez a "valamirevalóság" manapság megugorhatatlan léc, mert olyan dolgokhoz kötött amin NEM LEHET VÁLTOZTATNI. A genetikához. Ahhoz, hogy hogyan nézünk ki, milyen az alapvető felépítésünk: arc, csontozat, magasság. Ezeken nem lehet változtatni, hiáb kezd el valaki edzeni, szebb arca nem lesz tőle, ahogy magasabb sem lesz.

A nők az olyan genetikailag kódolt tulajdonságokat tekintik "érdemesnek", amelyekért az illető semmit nem tett! Nem az a lényeg XY mennyit dolgozik, mennyire jó ember, mennyire okos, értelmes, szorgalmas, mennyire kitartó, hanem hogy milyen géneket örökölt a szüleitől. Magyarán, ami abszolút nem rajta múlik. Így marha nehéz azért...

És az a durva hogy a legtöbben akik az ellenkezőjét állítják saját magukat cáfolják általában meg. Egy átlagos csaj is inkább sóvárog egy "alfa" után, aki mellette még 10+ másik hasonló csajt kúrogat, minthogy megállapodjon a kevésbé jól kinéző, de normális átlag Józsival. És ezek miatt az alapból jó nevelést kapott, normális értékrendű átlag Józsiból is frusztrált, a sikertelenségének okait nem értő, nőgyülölő incel lesz. Senki nem úgy születik, hogy ezeket a dolgokat alapból elhatározza, minden ilyet az élet, a tapasztalatok okoznak.

#13: Ez körülbelül olyasfajta érvelés, mint amikor egy pedagógus azt mondja indokként, miután a fél osztály megbukott az általa tanított tárgyból, hogy "rossz a gyerekanyag". Kettőn áll a vásár, és tapasztalataim szerint az elmúlt 20 évben egyre növekedett azon nők aránya, akiknek körülbelül az alábbi módon összegezhető a társkeresési stratégiájuk:

1. Nekem csúcs férfi kell!

2. Ha nem találok csúcs férfit, akkor inkább egyedül maradok.

3. (Opcionális.) Esetleg valakivel azért teherbe ejtetem magam, hogy legyen gyerekem, így ne maradjak le az anyaságról.

A férfiak tömeges férfiatlanodása egy közkeletű mítosz, amely túlzás. Valóban van ilyen jelenség, de szerintem ennek mértéke mérsékelt: alig van több férfiatlan férfi, mint 30 éve, amikor a tartósan társtalan emberek aránya még messze töredéke volt a mostaninak. Ez tehát nem védhető magyarázat. A nők kompromisszumkészsége csökkent inkább jelentősen, párhuzamosan azzal, hogy manapság egy viszonylag jól kereső nő egész jól el tudja tartani magát, így anyagilag is megteheti, hogy önként a magányt választja. 30 éve még, amikor nem volt internetes társkeresés, egy átlagos nőnek egész életében talán 10-20 potenciális udvarlója lehetett (iskolákból, baráti körből és munkahelyről), s közülük kellett választani párt, ha nem akart egyedül maradni. S nagyon kevesen akartak egyedül maradni, ezért inkább belementek kompromisszumokba. Most társadalmilag is sokkal elfogadottabb és anyagilag is egészen jól megoldható, hogy egy nő egyedül maradjon.

Persze persze, egy jó külsejű igènyes férfi nem lehet normális, csak a szerintetek átlag Józsik…

Na meg szerintetek az lenne a normális, ha nők napi szinten küzdenének a hányingerrel, mert összeálltak valakivel, aki nem vonzó, csak hogy a valakinek legyen kibe dugnia.

És aki nem kér a hányingerből, arra köpködtök, hogy ti előletek elzárja a puncit.

Szabad akarat és jellem. Így hívják ezt.

Társfüggő és önző. Titeket pedig így.

17.

Az általad leírt férfi nagyjából 25 éves koráig megtalálja a jó külsejű igényes, normális nőt. Ez sajnos azt jelenti, hogy aki nőként nem ezzel a karakterrel van együtt jelen pillanatban, az vagy nem jó külsejű, vagy igénytelen, vagy normálatlan.

Azt nem értik a nők, hogy ez a férfi NEM fog hosszú távon elköteleződni olyan mellett, aki nem üti meg a mércét. Mégis rá ácsingózik az összes átlagos nőci.

Elnézést, a 19.ben nem jól fogalmaztam.

Aki nőként nem kell az ilyen férfinak, az vagy nem jó külsejű, vagy igénytelen, vagy normálatlan.