A gyűlöletet és a szerelmet csak egy hajszál választja el? Lehet itt még valami?

Van jelenleg egy nő, akivel szidjuk egymást már hosszú ideje, haragszunk egymásra. Nem történt még közöttünk semmi - éppen ezért a harag -, mert egyikünk rossz fát tett a tűzre.

Régebben is volt már több ehhez hasonló tapasztalatom és aztán utána a nő még vissza akart jönni.

Szóval a jelenlegi helyzet az, hogy utáljuk egymást, de úgy érzem, csak egy hajszál választ el attól, hogy egy hatalmas szex legyen közöttünk vagy egy jó kapcsolat. Csak egy jó szó, valamelyikünk levetné a páncélt és a büszkeségét és bevallaná, mit érez a másik iránt, és akkor felfordulhatna minden.

Ugyanis ha nem éreznénk egymás iránt semmit, akkor nem érdekelne a másik. Akkor nem lenne harag. A szeretet ellentéte nem az utálat, hanem az érdektelenség. Ez a fajta utálat az, amikor valójában kell a másik, csak haragszunk azért, ahogyan cselekedett.

És bennem is nagy vonzalom van iránta. És nem csak testileg, hanem emberileg is. És talán ő is így érez.

Véleményetek szerint ebből még lehet valami jó? Nektek milyen hasonló tapasztalataitok vannak, amikor valaki csúnyán bánik a másikkal, és aztán mégis akarják egymást komolyan, és működő kapcsolat jön létre, áll fenn? Gyakori ez?