Ha nem tudok jogosítványt szerezni az nagyon nagy hátrány az ismerkedésnél?

Épp az, hogy nem társítok hozzá rossz emléket. Nem volt semmi családi tragédia vagy ilyesmi. De valamiért biciklivel sem megy úgy. Most hogy mondta az oktató, hogy ha autóval nem megy gyakoroljak sokat biciklivel.

Szóval egy nagy stressz a balra kanyarodás bicajjal és olyankor inkább a járdán megyek, vagy leállok és áttolom a zebrán.

Most mindegy hogy bicaj vagy autó. (most a gyalogosforgalmat ne is tegyük ide)

Ha egyenesen megyek tiszta sor, megyek egyenesen. Ha kereszteződés és kell akkor balra jobbra nézek ha jön valaki várok, ha nem akkor megyek.

Jobbra bármikor kanyarodok. Ez tök egyszerű.

Viszont ha balra kell menni hát az a halálom. Bicajjal mindig megállok a padka mellett. És elég sokáig nézek körbe amég tiszta lesz az út, hogy senki nem jön mögöttem és előttem sem. Vagy csak nagyon messze látom azokat. Ez a nehéz autóval is. Hogy egyszerre kell figyelni előre és hátra, én a tükrökkel is nehezen bánok. És ilyenkor van az hogy amikor kereszteződésben várok (NEM LÁMPÁS) akkor ott várok középen és a mögöttem lévő jönne, és még nézni kell a kerékpár utat és a zebrákat is. Jönnek elől hátul. Amég nézelődök, lekell menni egyesbe. Aztán hirtelen indulni akarok, de annyira stresszes vagyok már hogy lefulladok. Újra próbálkozok na itt meg minél idegesebb vagyok annál biztosabb a lefulladás. Persze a mögöttem lévő haladna, és akkor most megint néznem kell, hogy nem-e tette ki az előzést esetleg. Meg nem e jönnek szemből.

A lefulladásról meg annyit, hogy azt mondta nem visz a rutinpályára visza, mert tökéletesen kezelem a pedálokat, de ha jön egy váratlan helyzet akkor bajban vagyok.

Na meg amit édesapám nem értett, hogy ha jönnek szemből nem tudom kiszámítani, hogy átférek e vagy nem. És akkor inkább várom, hogy tiszta legyen az út. Azt mondta az oktató, hogy nem tartom a bizalmi elvet a közlekedésben pedig ezt kell tartani. Tehát nem magamban nem bízok, hanem a többiektől félek úgymond, hogy valaki nem adja meg az elsőbbséget. Zebrán is gyalog akkor megyek át ha állóra fékezik az autót, EZ NEM JÁTÉK.

Én mindig azt mondom (amit nem fogadott tőlem az okató el), hogy inkább várjunk pár másodpercet, mint hogy meghaljunk. Annyian haltak már meg az utakon, hogy én nem fogok. Az autó hibáit amúgy sem tudjuk korrigálni (pl. egy defekt) de az emberi hülyeséget próbáljuk már. Van aki nem is adja meg az elsőbbséget.