Barátnőm szerint inkább olyan pasikkal kezdjek, akik önbizalomhiányosak, szerintetek így kellene tennem?

1. Te vagy a nő, teljesen OK, hogy azt várod, a férfi hódítson meg.

2. Nem annyira tartom jónak, ha a hapsi önbizalomhiányos. Belőled fogja majd ezt pótolni - vagy uralkodni próbál majd rajtad, hogy feljebb kerüljön, vagy sajnáltatni magát és azzal szívja el az energiádat.

Érdemesebb kivárni egészséges lelkülettel és önbizalommal rendelkező férfit.

A barátnőid téged is önbizalomhiányosnak néznek, azért ajánlották ezt. Ha így van, azon ajánlatos dolgozni, mert így értelmes kapcsolatod nem lesz.

Ahogy a "terpeszkedek a hátsómon és várok" hozzáállással sem, hiába adják elő egyesek nagyon öntudatosan. Egyenes út a f-s kapcsolatokhoz, hisz azzal jössz csak össze aki nyit feléd és utána sem lesz sok szavad benne.

Szerintem nem is kell neked kezdeményezni csak figyelni ki az akinek megtetszel. Igen is jó ha kell udvarolni, meg kell hódítani egy lányt csak egy önbizalomhiányos nem biztos hogy lesz elég bátor hozzá.

Te hogy látod, hogyan tudnál megismerkedni egy önbizalomhiányos sráccal?

Sosem fogom megérteni a mai nőket... Apró, de egyértelmű jeleket kéne adni, mondjuk arra vonatkozóan, hogy nem harapod le a fejét, nem küldöd el a bánatba, ha rád merészel írni (azaz nem rakod őt egy kalapba Bránermájszter Pistivel, aki random bejelölt, pedig közös ismerőseid sincsenek), esetleg BARÁTILAG közelíteni, kapcsolódni hozzá. Nem neked kell kezdeményezni, csak LEHETŐSÉGET adni neki, hogy kezdeményezhessen.

Az önbizalomhiányos emberek legnagyobb baja, hogy legtöbbször introvertáltak, emiatt folyamatosan elszaladnak előlük a hirtelen kínálkozó lehetőségek. Már rég leszálltak a villamosról, mire eszükbe jut, hogy milyen frappáns, nem túl tolakodó, de nem is túl ciki dumával kérhették volna el a számodat, vagy éppen már a randi végén jut eszükbe, hogy bizonyos szituációkban mit kellett volna lépniük... Mintha örökké az árnyékukat kergetnék...

Azt meg, hogy "az önbizalomhiányosnak a nő miatt túl nagy lesz az önbizalma és megcsalja" dolgot úgy állítod, mintha a domináns, magabiztos, nőket leszólító alfahímek között ne lenne legalább ugyanennyi - ha nem több, mert őket még az élet sem kényszerítette rá soha, hogy empátiát növesszenek magukban -, aki ugyanezt vagy ennek a sokszorosát követi el a nő ellen.

További adalék, hogy ha te egy ilyen fontos és elengedhetetlen képességet a párkapcsolatok szintjére silányítasz, minthogy nem tudsz kezdeményezni, képviselni az érdekeidet, kiállni magadért, akkor az egész ÉLETBEN el fognak taposni és csak a sor végén kulloghatsz. Te leszel, aki kávét főz az összes felettesének, te ugrasz be mindenki helyett, ha nyaral, te nem kapsz fizetésemelést, csak ha az állam emel a béreken, előtted vág be még a Suzukis is a zebrán, mikor neked van elsőbbséged és a boltban, hivatalokban is rendszeresen átvernek.

Nem sárkánynak kell lenni, de ha már modern kor van, felejtsük már el a hagyományos nemi szerepeket. Régen a férfi intézte ezeket a dolgokat, a nő otthon volt, főzött meg a gyerekekkel volt. A (normális, nem radikális) feministák azt harcolták ki, hogy ez OPCIONÁLIS legyen. Hogy a nő dönthessen, ne a lába között lévő nemi szerv határozza meg, hogy mi lesz a sorsa.

Ez viszont hozott olyan nem kívánt mellékhatást, hogy a konzervatív gondolkodású, visszahúzódó nők is kénytelenek eltartani magukat, kiállni az érdekeikért munkahelyen, hivatalban, stb...

Önbizalomhiányos vagyok, de ez nem azt jelenti hogy nem próbálkoznék csak sokkal lassabban tennék lépéseket az átlaghoz képest, ha tetszel valahogy kifogom nyögni

21/F