Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha a felnőtt nőként nem találok párt, akkor az az én hibám?
25 éves vagyok és sosem volt szerencsém ezen a téren. De nem tobzódhatok az önsajnálatban, mert az nem igaz, hogy a kutya sem nézett rám soha. Szimplán csak sosem éreztem azt, hogy az adott személy lenne a megfelelő. Még akkor sem, ha nekem tetszett valaki, mert tudtam, hogy köztünk nem lehet semmi, mert egyértelműen nem érdekeltem őket.
Beszélgettünk, és egyszerűen semmi vonzalmat nem váltott ki belőlem egyikük sem. :( Sokaknak nem volt életcélja, volt aki rasszista volt, volt aki úgy vélekedett a nőkről, mintha holmi tárgyak volnának és egy csomó dolog ami az én értékrendembe sajnos nem fér bele (pl: BDSM meg mindenféle fétis, dohányzás).
Amúgy INFP vagyok és az emberek többsége nem kedvel általában, ez azóta így van, amióta az eszemet tudom.
Erősségem mások segítése, emberek összehozása. Egyik barátnőm közölte velem, hogy hónapok óta képtelen eljárni templomba és annyit mondtam: akkor egyszerűen menj el! És azóta rendben van Istennel (én nem vagyok hívő). Egy másikuk vizsgára nem akart elmenni én meg azt mondtam 2 nap tanulás is ér valamit, át is ment. Ember-centrikus vagyok, kevésbé társadalom-centrikus, de szeretek holisztikusan gondolkodni a dolgokról és jó hallgatóság vagyok. Szeretek elfogadó lenni és nem célom embereket megváltoztatni, kivéve ha ártanak maguknak vagy másoknak. Ezekkel szemben kritikus vagyok. A rajzolás a hobbim. Nem vagyok egy praktikus, logikus ember, nem is jellemző az INFP-kre.
A helyzet az, hogy nem tudok megváltozni, a mai világ elvárásainak megfelelni. Ebben az országban meg végképp nehéz realisztikusan, normálisan gondolkodni, vagy több jóindulatot táplálni mások felé, mert még egyetemisták is olyanokat csinálnak, hogy ihaj. Kiábrándító.
Úgyhogy én még nem találkoztam olyan gondolkodásmódú férfival, akiét közösnek éreztem volna az enyémmel.:( De gondolom nekik is ez a véleményük rólam.
Utolsó gondolat: valójában ambivertált vagyok, a túlzott extraverzió és a túlzott introverzió is zavaró egy idő után. És azért annyira sok ambivertált nincs szerintem, aki átérezné ezt.
:(
Szerintem te gondolkozol normálisan.
"Szimplán csak sosem éreztem azt, hogy az adott személy lenne a megfelelő" Ezt kevesen érzik, épp ezért ennyire különleges a szerelem. Viszont mivel az emberek rettegnek az egyedülléttől, kapcsolatból kapcsolatba ugrálnak.
Én 26 vagyok, szintén szingli, és néznek nagy kerek szemekkel, amikor elmondom, hogy számomra nem létszükséglet egy kapcsolat. Év eleje óta vagyok egyedül, és élvezem a szabadságot is. Egy kapcsolat egyben kötöttség is, ami akkor teher, ha nem működik jól.
Az meg kiabranditobb, hogy az itteni kerdezok kozul csak az tud helyesirasi hiba nelkul leirni egy ket bekezdesnel hosszabb szoveget, akiknek doktori fokozatuk van 😂
37F incel
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!