A lányok már elfelejtették a régi népi mesék hősét a szegény legényt, akinek ha esélyt adnak kiderül hogy valójában királyfi?

A kérdéstől elvonatkoztatva - a szegénység manapság a legveszedelmesebb dolog. Kitörni belőle nem lehet, ha egyszer elszegényedtél, onnantól véged van. Ha szerencsés vagy és kellően gazdag emberek vesznek körül, akkor ők még esetleg kimenthetnek, de ez ritkán történik meg.

A lecsúszás jelenti a legnagyobb problémát és az, hogy ez kis túlzással bárkivel megeshet aki nem kellően genya, törtető, másokat eltaposó vagy olyan aki 0-24 dolgozik, és maximum alvással tart szünetet, mert ő "mindig pörög".

Ha beköszönt a depresszió, onnantól pedig már a halál sincs igazán messze, valamilyen szenvedélybetegség révén.

Csak a mesében van az, hogy a szegény ember jól jár, pusztán a logikájával vagy a jótetteivel. A valóságban ilyen nincs, sosem volt. Logikával max kikerülni lehet 1-1 problémát, a jótetteket pedig leszarják, sőt sok ember ki is használ majd értük. De nem kapsz semmit cserébe.

A szabályok és a rendszer teljes egészében a gazdag réteg által van kiagyalva úgy, hogy önmagukat erősítsék és a többieket ellehetetlenítsék, de csak annyira, hogy azok lehetőleg ne dögöljenek éhen. Dolgozz rabszolga, ezért vagy.

És ez a világon az egyik legszomorúbb dolog. A másik pedig az a rengeteg hazugság amivel tömik a fejünket gyerekként, hogy a jótett önmaga jutalma, meg hogy létezik olyan, hogy igazságos rendszer, és szót sem ejtenek arról, hogy milyen könnyen ellehet veszíteni mindent és a társadalmi közöny sem fog ezen segíteni. Az ún. "barátok" eltűnnek vagy ellened fordulnak és senki nem fog, akar vagy tud segíteni.