Hogyan szerezzem vissza az önbizalmam azután, ha régen nem kellettem senkinek?

Középiskola elején nem volt kifejezetten előnyös a külsőm, rengeteg kéretlen megjegyzést kaptam rá osztálytársaktól, felnőttektől, a szemembe és a hátam mögött is. Párom nem volt, max. olyan emberek érdeklődtek irántam, akik köztudottan mindenkit leszólítottak.

Most 25 éves vagyok, szép arcom és jó alakom van, igényes vagyok, az öltözködési stílusom illik hozzám és jól áll, és vannak olyan belső tulajdonságaim, amik miatt érdemes lehet velem kapcsolatban lenni, vagy amik (bizonyos emberek számára) érdekessé tehetnek. Nyilván mint mindenkinek, nekem is vannak hibáim, és eltörpülök pl. egy Miss Universe mellett, általánosságban kijelenthető, hogy valakinek biztosan én is tetszem, és nincs olyan belső tulajdonságom, ami miatt megérdemelném, hogy egyedül haljak meg. A múltbeli sérelmeim miatt viszont nehezemre esik elhinni azt, hogy egyáltalán van esélyem a férfiaknál, mármint nem azoknál, akik mindenkit leszólítanak, és csak a szexre mennek, hanem akik megválogatják, hogy kivel kerülnek kapcsolatba, és komolyan is vesznek. Egy se veled, se nélküled jellegű kapcsolatom volt, aminek egyébként sok jót is köszönhetek, de mivel én sokkal többet tettem a dologba, mint ő, innen sem sétáltam ki túl nagy sikerélménnyel.

Ami esetleg "defekt" lehet, hogy viszonylag nehezen nyílok meg, szükségem van arra, hogy az elején néha a másik kezdeményezzen, viszont próbálok végig aktív maradni a beszélgetésben, és ezek a gátlások idővel oldódnak, illetve előfordul, hogy nem veszem észre a megnézéseket, flörtöléseket, apró utalásokat, így az illetőnek egyértelműen tudatnia kell velem, ha tetszek. Külsőre nemcsak Brad Pitt és Channing Tatum szerelemgyereke jöhet szóba, a belsőre igényesebb vagyok, de reménység szerint ott sincsenek lehetetlen elvárásaim.

Nemrég lett vége az előbb említett kapcsolatomnak, úgyhogy most nem ismerkedek, és nyilván alatta sem ismerkedtem, úgyhogy nincs friss visszacsatolásom. Viszont gyakran úgy érzem, amikor olyanokat hallok, hogy a velem egykorú nőkön fürtökben lógnak a pasik, vagy hogy valakinél már a kapcsolata vége után rögtön bepróbálkoznak, hogy valami óriási gond lehet velem, mert ilyet még sosem tapasztaltam (még akkor is, ha tudom, hogy nincs). Járok egyébként pszichológushoz, de érdekel, hogy ha közületek valakinek van/volt hasonló tapasztalata, hogyan lendült túl rajta, mert szeretnék egy kicsit egészségesebben állni magamhoz, a helyzetemhez és a társkereséshez is, mire visszakerülök a "piacra".