Szinglik! Belőletek milyen érzést vált ki, ha megláttok egy veletek egykorú boldog párt?

Pozitív válasz nincs is

Mondhatnám azt, hogy nem törődöm vele, az ismerőseim szerintem mind így tudják, de ez nem lenne teljesen igaz. Elég régóta nincs párkapcsolatom, tizenéve már és habár az életem rendben van így jelenleg, van egy valami, ami régóta hiányzik már az életemből: ezek pedig az élmények. Voltam barátokkal nyaralni, bulizni, vagy elmegyünk bringázni, ezek mind tökjó dolgok, de már nem nyújtanak akkora élményt. Ha boldog párokat látok, igyekszem nem mutatni a külvilág felé, de engem mély szomorúsággal tölt el belül és miután hazaérek, azon agyalok, minek mentem el, nem hiányzott nekem ez az érzés. Úgy érzem, hogy egy igazán jó élmény az lenne, ha mondjuk a Margit-szigeten, vagy egy kellemes, szép helyen életem párjával kézen fogva ennénk egy fagyit, beülnénk egy kávéra, vagy megnéznénk egy filmet, vagy csak a naplementét és ez ilyen tök elérhetetlen valami a számomra, amiben nem tudok már hinni. Látni azt, hogy másoknak meg milyen könnyen megadatik mindez, elég hangulatromboló és menekülni szeretnék onnan minél előbb, minél gyorsabban. Egyedül, illetve a cimborákkal ugye ez már nem ugyanaz, sőt, néha egyedül sokkal jobb elmenni valamerre, ahol nincsenek sokan, mint velük. Tinédzserkorba még élmény volt bandába vergődni és lenézni a városba, Duna-partra, bemenni Pestre bulizni, 30akárhány évesen már sajnos nem így érzem. Még egyszer mondom, nem rossz így az életem, de élmények nélkül kissé üres és pont ezért, mert nálam szomorúságot vált ki, ha boldog pár(oka)t látok és ha van választásom, nem szeretnék a közelükbe lenni.

Már semmilyet.

Öröm, boldogság, kellemesség, szeretet.

Ha szingliktől kérdezed, miért szerepel ott, hogy van párkapcsolatom? Egyébként szomorúságot váltott ki, de reményt is, hogy nekem is lesz. Ahogy lett is.

Örömöt (szeretem látni ha valaki boldog), és bármennyire is szégyellem, de egy kis irigységet is.

Szerencset , hogy nem nekem lesz xar ha valanelyik szakit vagy csal.