LÁNYOK, kezdenétek vele, vagy sem?

Igaz, hogy nagyon rossz stílusban ír a kérdező és a >:) szmájli kifejezetten irritáló, de nagyon komoly dolgot feszeget.

Pl. amíg nem randiztam egy jogász nővel, addig nem tudtam, hogy váláskor a házasság ELŐTT szerzett vagyonra is igényt tarthat a másik fél (vannak kivételek, pl. ha a kérdező örökli majd a vagyont, arra sem tarthat igényt a nő, mivel örökség útján jutott hozzá).

A legtöbb esetben ha a 2 fél kb. 1 szinten van anyagilag, akkor ez a kérdés nem tűnik fontosnak. De nem ritka, hogy az egyik fél (jellemzően a férfi) 100-300 milliós vagy még nagyobb vagyonnal rendelkezik (különösen a mai ingatlanárak mellett), míg a másik fél csak a csupasz (és kerek, hihi) popóját viszi a házasságba.

Itt adja magát a kérdés, hogy mi van, ha egy fiatal nő házasodik, majd 3-7 év múlva felszáll a rózsaszín köd és választhat, hogy kitart a langyos kapcsi mellett, vagy korai 30asként új életet kezd, amihez még kap 50-100 millió "lelépési" pénzt.

Nálam is ez a helyzet: fiatalabb párom, 0 vagyona van (pályakezdő, de komoly végzettsége van, viszont nem túl jó a szülői háttér), nekem új ház, új kocsi és komolyabb megtakarítás. Megpendítettem a házassági szerződés dolgot, de hallani sem akar róla. Viszont nekem már volt olyan kapcsolatom, ahol (hála Istennek) épp az esküvő előtt pár hónappal kezdett el kiszeretni belőlem a hölgy:

az egész kapcsolat alatt hangoztatta, hogy neki nem számít a pénz (tényleg, ragaszkodott ahhoz, hogy pl. a nyaralást felesben fizessük stb), de szakításkor minden féle kamu indokkal próbált milliókkal lehúzni és a ruháival együtt pár műtárgyat is elpakolt (ezeket csak annak hatására adta vissza, hogy feljelentéssel fenyegettem). Ha pár évvel később jutott volna eszébe hisztizni, akkor jól ráb...am volna.

A mostani párom u.azt mondta a szerződésről, mint a #7 válaszoló a 2. pontban. De erre mondom, hogy én realista vagyok: a házasságok többsége válással végződik, vagyis pusztán statisztikai alapon is készülni kell erre. Lakásbiztosításom sem azért van, mert azt várom, hogy mikor ég már le végre a házam, de ha beütne x.r, akkor nagyon jó, ha van. Továbbá a szerződés is korrekt lenne, vagyis NEM az lenne, hogy ha 20+ év után válnék, mert thai csajokat akarok 60 évesen kefélni, akkor ő mehetne a híd alá.

Szerintem ha 2 ember szereti egymást, akkor a papír örökre a fiókban fog maradni. Viszont ha baj van, akkor miért is járna egy élet munkája pár év házasságért?!

Külön érdekesség, hogy ismerősi körben, ahol a nő a vagyonosabb és előjön ez a téma, ott férfiak egy mosollyal kísért "Természetesen"-el aláírták a papírt, míg fordított esetben az összes nő minimum a száját húzta...

jóóó a kiscsaj itt hülye volt. Ha nem számítana a pénz, akkor aláírja a szerződést. Ennyi.

Aztán meg a férfi kerül az utcára és lesz alkesz-csöves

Itt nem azzal van a baj hogy nem lenne válás esetén semmi az enyém.

Hanem hogy vagy úgy fordul komolyra a dolog hogy saját ingatlant veszünk közösen vagy sehogy. Nem a pénz miatt. Hanem mert nézz át a családi kapcsolatok kategóriaba mennyi konfliktust okoz az ha valaki ilyen szinten függ a szülőktől.

Tegyem ki magam annak hogy ha anyadeknak nem tetszik a csempe vagy bal lábbal keltek fel vagy legyen bármi az indok bármikor mondhatjak azt hogy mennünk kell. Felfogtad hogy abban a lakásban neked sincs semmi részed?

"Hanem mert nézz át a családi kapcsolatok kategóriaba mennyi konfliktust okoz az ha valaki ilyen szinten függ a szülőktől."

ne ebből a toxikus oldalból ítélj. Ide az ír, akinek PROBLÉMÁJA van. Nyilván csak arról fogsz olvasni, akinek gondja van. A jó kapcsolat, NEM fog ide kiírásra kerülni. Ez az oldal olyan, mint a híradó. A jó dolgokról nem számolnak be, csak a rosszról és az ember így ítélkezik.

#21 vagyok. A lepontozókat kérdezem, hogy szerintük mégis mit látok rosszul, örülnék, ha kifejtenék.

A #22-vel pedig egyetértek, ha valakinek tényleg nem számít a pénz, akkor ezt miért nem hajlandó írásban is kijelenteni?

Például, ha egy milliárdos hölgy lenne a párom, akkor is kérném a szerződést, hogy lássa, tényleg tiszták a szándékaim. Ráadásul én hoznám fel a témát, hogy ne érezze magát kellemetlenül azzal, hogy neki kell ezzel előhozakodni. De ha hamarabb hozná fel, eszembe nem jutna hápogni, hogy de anyagias, meg nem szeret, mert már a házasság előtt a váláson töri a fejét.

Vagy én vagyok fordítva bekötve?

26

nem azt mondtam, hogy nem jogos. Azt, hogy ne ebből a szenny oldalból ítélj.

#19-nek: azért azt te is tapasztalod (akár ismerősi körben), hogy bizony 10-15 év után is jöhetnek meglepetések egy kapcsolatban. A tipikus "nem hiszem el, hogy xy év után így félreismertem" felkiáltások.

Itt nem pár csomag pelusról és kajáról van szó, hanem 50-100-200 milliókról. És arról, hogy "puszira" bízz meg olyan emberben, akit csak (általában) 2-5 éve ismersz, holott az első komolyabb krízis jellemzően 7 év után szokott jönni. Szerinted hány olyan 20on éves lány van, aki 2-3 év udvarlás után elvetetné magát, majd újabb pár év után pattan annyi zsetonnal, ami neki egy életre elég. És mindehhez csak 5-6 évet kell "dolgozni". De ha gyerek is van, akkor még jó idejig a rendszeres apanázs is garantált. Nem azt mondom, hogy minden nő ilyen, sőt ők a kisebbség, de ezeket bizony KIZÁRÓLAG a házassági szerződéssel lehet kiszűrni, semmi mással. Ha tényleg az érzelmek számítanak, akkor miért nem hajlandóak ezt írásban is felvállalni? Én tényleg nem értem. Pl. jelenlegi párom is felháborodott, szerinte a szerződés megalázó, de abban pedig benne lenne, hogy ha ettől tartok, akkor házasság előtt "szervezzem ki" a vagyont (ki is fogom). De ennek mi értelme? Miért megalázó arról nyilatkozni, hogy neki nem kell az, amit a férfi előtte összekapirgált? Amúgy azt sem értem, hogy jogilag miért nem alap, hogy a házasság előtt szerzett vagyonhoz váláskor a másiknak semmi köze és akkor nem kellene papírozni...