Mitől függ h a lányok mikor igen vagy mikor nem kezdeményeznek a nekik tetsző férfinál?

Ha egyszer látom valahol a pasit, akkor még nem kezdeményezek. Úgy vagyok vele, hogy ha a Sors is azt akarja, akkor találkozunk még. Aztán ha többször felbukkan, majdnem mindennap látom, akkor már beszélgetek is vele.

Akkor nem kezdeményezek nála, ha látok valami irritáló, undorító dolgot benne, amivel elriaszt engem. Pl. felvág azzal, hogy mekkora macsó, játssza a nem létező eszét előttem, stb. Ezek a dolgok taszítanak, illetve ha csajjal mutatkozik.

Akkor kezdeményezek, amikor azt látom a pasin, hogy ő is vevő rám, mosolyog rám, többször visszanéz, barátságosnak, megközelíthetőnek tűnik.

"a külsejével egy férfi sem tud megfogni minket"

ezen vitatkozhatnánk

maradjunk inkább annyiban, hogy téged valószínűleg (eddig) nem

#3: Pedig ez így működik nálam is. Idegenhez sose mennék oda, bármilyen jól is néz ki. Legfeljebb rámosolygok, aztán ha akar valamit, majd odajön.

Csak olyan esetben fordult elő, hogy én vetettem fel, hogy csinálhatnánk közös programot, mikor már hónapok óta ismertük egymást. Akkor kerültem be egy baráti társaságba, első perctől tetszett a fiú. Sokat beszélgettünk, tudtam, hogy kedvel, azt is, hogy szingli, és látszott, hogy kezdeményezne, de nem mer.

Sajnos többek közt ezért is lett vége, mert ilyen bátortalan, tutyimutyi, mindig nekem kellett dönteni mindenben. De ez egy másik történet. Viszont végképp elvette a kedvem, hogy én kezdeményezzek.