Belegondoltatok már, ha elmúlik a fiatalság varázsa és pl már 45 évesek lesztek, nem lesz párotok (azoknak szól főleg a kérdés, akik lehet ekkor is egyedül lesznek) akkor hogy fogjátok élvezni egyedül ezeket a szép, meleg, hosszú nyári estéket?

Vagy lehet egyedül is élvezni?

Már kicsit én is félek az elmúlástól, 4 éve senkim és 36.5 éves vagyok, és ilyenkor a szép, meleg nyári estéken, pl mint a mai is, amikor még szinte fél 10 kor is világos van jó kint lenni, menni ide-oda, nosztalhizáni hogy milyen volt 5-6 éve barátnővel ilyenkor. Régi szép élmények. Plusz maga az érzés, hogy felfigyeltek rám a nők (egész jó pasi voltam mindenféle fellengzősség nélkül) bent a belvárosi beülős helyeken és szemeztek velem. Csak ugye az idő vasfoga 4-5 év alatt engem is megtépázott, már kb minden nő elnéz mellettem. De nem is ez a lényeg, hanem tőletek kérdem, hogy még most csak-csak jó érzés kimozfulni 20-30 vagy akár még 40 évesen is egyedül, mert reménykedik az ember, hogy valahol megtalálja az igazit pl egy nyár esti koncerten, de milyen lesz pl 45 felett, amikor már tova tűnik a fiatalsunk utolsó szikrája is? Belegondoltatok? Lehet csak én vagyok ennyire borúlátó, de nagyon kevés 45, 50 felettit látok egyedül (párban látni őket szinte csak) mászkálni vagy koncertre menni, évezni az életet egyedül. Ti hogy fogjátok ezt megélni, ha netán így alakulna? Mert azért becsavarodni, begubózni még sem lehet és a szép nyari estéket a tv előtt letudni, mint a 70 év felettiek...