"Incelek a nők elleni erőszak ellen" alapítványnak lenne létjogosultsága vagy csak egy trójai faló lenne, aminek nem örülnének lobbicsoportok?

Mint kriptomilliárdos incel, aki magányos és belehal abba, hogy nincs része női ölelésében, csókokban, intimitásban (amit a fizetős nem pótol, mert nekem a nő öröme a legfontosabb, hogy örömmel legyen velem) arra gondoltam, hogy létre kéne hozni egy alapítványt, ami egy ingatlankomplexumot biztosít azoknak a nőknek, akik állítólag az áldozathibáztató jogrendszer áldozatai.

Az igénybevétel feltétele az lenne, hogy a bántalmazóval csak a szociális munkáson keresztül (aki nő) vehetnék fel a kapcsolatot, azt is csak megfelelő indokkal (a nála hagyott tárgyakat a kontaktszemélynek is átadhatja, a személyes jelenléte indokolt esetben szükséges, közös gyerek miatti aláírás, ilyesmi) és két izmos Valtonos ott lenne biztosítéknak, aki közbelépne bántalmazás esetén.

Amennyiben ezt nem fogadja el az illető, maradna számára az állami szokásos megoldás.

A mi alapítványunk egy lehetőséget biztosítana azok számára, akik TÉNYLEG ki akarnak lépni egy bántalmazó kapcsolatból.

Mielőtt az a támadás érne, nem gondolom, hogy ennek hatására bárki vonzónak találna, semmi ilyen hátsó szándékom nincs. Csak nem szeretném, ha halálom (öngyilkosságom) után ez a vagyon semmivé lenne.

És már olyan mélyre süllyedtem a depresszióban, hogy semminek nem látom értelmét.

Ez legalább pontot tenne annak az örökös vitának a végére, hogy az egész csak rinya és valójában önként választják alfákba szerelmes nők ezt az életformát vagy ténylegesen létező társadalmi probléma.