Tényleg nem léteznek monogám, hűséges nők, csak a régi rendszer tette ilyenné őket?

Régi rendszer és konzervatív vallási nevelés? 77-es vagyok, atesita családban nőttem fel, nemcsak a szüleim, hanem egyik ágról a nagyszüleim (1921-es születésűek) sem hittek semmiben. 16 éves koromban anyám már azt kérdezgette, miért nincs udvarlóm. 25 éves koromig kellett várniuk, ugyanis én csak olyannal voltam hajlandó összejönni, akihez hozzá is mennék, ugyanis örökre terveztem. Hogy mégsem így lett, azt az élet alakította. Furcsa volt 37 évesen, elváltam azt mondani a kérdésre ismerkedésnél hogy te vagy a második. A korosztályomat elnézve azért nem így éltek mások. Sőt, most már én sem így élek,mert nem vagyok olyan idealista.

De elmondanám, hogy a régi rendszer nem volt vallásos, és elnyomó sem. Mégis normálisabbak voltak az emberek mint most, amikor mindenki templomban esküszik és a keresztény értékeket féltjük mindenkitől.

Tényleg nem léteznek monogám, hűséges FÉRFI, csak a régi rendszer tette ilyenné őket?

Tényleg igaz, hogy csak konzervatív, vallási nevelést kapott FERFIAK képesek hűségesek lenni és ők is csak addig, amíg ki nem szabadulnak a megszokott keretek közül és olyankor élvezik, hogy K*RVÁZHATNAK és egzotikus K*RVÁKKAL szexelhetnek?

Tényleg minden FÉRDIBEN benne van ez az igény és vágy és később is csak a családalapítási igény kényszeríti rá őket arra, hogy hűségesek maradjanak, de börtönként, megalkuvásként élik meg?

A férfiak régebben is csapodárok voltak. A nők ha anno megcsalták a férjüket az nyugodtan a szekér után kötötte, vegighúzta a falun és mindenki le is köphette menet közben. Utána meg kiadta az útját, ami sokszor a teljes nyomor és szegénység volt, mert önálló vagyona nem nagyon volt.

Az sajnos mára hatalmas téveszme, hogy a nők többsége hűséges, kell neki a párkapcsolat, család, etc. A probléma ott van, hogy a jogi és az erkölcsi rend nem adaptálódott a változásokhoz. Pl házasságban hiába a nő csal meg bizonyítottan, akkor is viszi a vagyon nagyobbik felét és a gyereket.

Remélem, hogy léteznek még hűséges nők. Én megcsalt férfiként írom ezt. Én mindig hűséges voltam, pedig ateista vagyok. Ez valami belső igényesség magammal szemben.

Nem is az a baj, ha egy kapcsolat odáig eljut odáig, hogy már nem akar mindkét fél munkálkodni azon, hogy jobb legyen nekik ketten. Mert akkor meg lehet beszélni és el lehet válni, szétmenni. Hanem a sunyiság, a gerinctelenség, hogy a megcsaló inkább hitegeti a másikat, hazudozik neki, ezzel megalázza, és utána, ha kiderül, mindenkinek traumát okoz. Ezt nem tudom megérteni, miért nem lehet tisztán továbblépni. Nekem 10 év házasság után ez jutott.

Mégis hiszem azt, hogy lesz jobb is.

Hát én pl. kicsit sem vagyok vallásos, sőt, de monogám vagyok teljes mértékben. 12 éve vagyok együtt a férjemmel, sose csaltam meg, nem is akartam. Nyilván van szemem, észreveszek egy számomra jó pasit, de ez kimerül annyiban, hogy megállapítom, hogy ja, nem rossz látvány. Vannak amúgy gyerekeink, de nem élem meg a családosdit megalkuvásnak, én boldog vagyok így. De nyilván ehhez kell az is, hogya másik normális partner, társ legyen minden téren.

33N