Megismertem egy lányt, kapcsolat, barátság, vagy megutálás?

Amikor megláttam őt,egy idő után jobban felfigyeltem rá. Tetszik és mint embert megszerettem.

Tiszteletben tartom a jelenlegi álláspontot,az én felfogásom szerint nem túl szép dolog masnak a boldogságára hajtani: ez lehet egy barát, haver, szerelem, vagy éppen egy munka.

Szeretnék vele továbbra is beszélgetni, de egy ideig nem tudom hogy írjanak neki bármit is mert nem akarom zavarni. Tudom hogy kell egy kis idő, mert amikor csak látom jó érzés tölt el, és átjár a boldogság. Már nem tudom hogy a szerelem fog bármit is jelenteni egy kapcsolat bekövetkezésében. Mert a végén a bizalom fog számítani, és nehéz eldönteni hogy valóban szeret-e az illető? mert amikor szerelmes az ember akkor nem mindig vesz észre dolgokat, és ezért kellenek az igaz barátok hogy ha téved is az ember, ők majd észreveszik hogy ez így nem jó! Örülök neki hogy mostanában változott ez a helyzet és lett pár igaznak mondható ember az életemben, de úgy érzem a lelkem mélyén mindig is kedvelni fogom a lányt, és félek hogy ez befog zavarni, hogy ha egyszer lesz egy társ az életemben. Mert valaki egyből megtalálja, valaki csak évekkel később, persze nem az a lényeg hogy minél előbb legyen egy társad, de az is igaz hogy nehéz újra megtalálni azt a személyt akivel eltudod képzelni az egész életed, az életedet se féltve.

(Aki már elég érett ehhez leírhatja hogy miben kellene változtatnom vagy mi az amit egy fiatal rosszul csinál mint én?) Nagyon beleéltem magam,másfél hónapja láttam és egyből rámjött a szomorúság. 2 hete meghallottam a nevét és utána annyira kijött a szomorúság meg ki is akadtam hogy már a maszturbáláshoz se volt kedvem, egy hétig tartott ez a hülye állapot, úgy éreztem magam mint egy akna hogyha ha rá lépnek azonnal robbana.

Nem tudom végleg hogy felejtsem el? Az milyen kapcsolat lenne ahol a másik ember még nem teljesen felejtette el azt akit eltudna képzelni maga mellé és nem csak pár menetre szeretne, mert úgy nem működhet egy kapcsolat ameddig az előzőre gondolok. Persze miért is menne bele az ember egy ilyen kapcsolatba? Önzőség vagy nem,de mindenkinek van joga ahhoz hogy olyan emberrel legyen akit szeret, és ne kényszerből menjen bele, ahogy akiről most van szó ő is eldöntheti kivel akar lenni. A lány még csak most lesz 18 éves. Arra nem kérdeztem hogy mit érez, mert az se az én gusztusom hogy próbálkozzak a lánynál vagy ilyenről kérdezgettem, miközben van neki egy társa. A szerelem része már elmúlt annyira, hogyha meglátom vagy szóba jön csak akkor tér vissza néha. Van egy barátnője, aki csak kinézetre jön be, de nem érzem a szerelmet és erre már építeni se szeretnék egy kapcsolatot, főleg akkor ha a másik abszolút nem érez így.

Lehet ez nem nekem való, lehet hagynom kellene ezt és befejezni a saját terveim amiket az életben el akarok érni, ha sikerül, de nem akarom hogy valaki a dolgaim miatt akarjon velem lenni, mostanában lettek meg igazán a barátaim akikről tudom hogy nem támadnak hátba, velük jól is érzem magam, nem tudom mennyire szükséges az életben egy nő, de ha lesz is nem tudom mennyire bíznák meg benne, mert sok ember már a tárgyi értéket nézi és nem a saját személyiségét.

Sziasztok. Közel 4 hónap elteltével, már sikerült elfelejteni.

Nem tudom miért, de nekem jó ha megszüntetem az ilyesféle kapcsolatokat és így elmúl, viszont azt se gondolom túl jónak hogy most akivel nem sikerül azzal végleg megszüntetni? Jobb nem beleszeretni minthogy ez legyen a vége. Nemrég megismertem egy lányt akinél kialakult egy kis fellángolás, ami még jobban eltudta velem feledtetni, erre a célra jó volt. Amit gondolok hogy a szerelemre nem bíznák rá egy kapcsolatot, szóval olyan alapon vagyok ezzel, ha nincs vele mit veszítenem akkor mennék bele, ugyanis sok ember életét ez töri meg, legyen akármilyen erős. (többet nem szeretnék attól akinél volt ez a fellángolás) korkülönbség miatt se, meg kicsit rossz irányba változtam, más lett az énem amióta tudom hogy nem lehetek a lánnyal, nem érdelt hogy hogyan viselkedek, amikor szerelmes voltam belé egyáltalán nem néztem nőkre nagyon, csak ő érdekelt. Nem az volt a célom hogy mielőbb lefeküdjünk, csak hogy vele legyek mert szerettem, de mostmár mintha változott volna a véleményem hogy nem csak a nő érdekel hanem hogy jó lenne vele lefeküdni, tudom hogy nem helyes, mivel ne ez legyen a cél, ezért is szeretnék az lenni aki voltam, mivel ez tudom hogy nem én vagyok.