Miért jár másnak, ami nekem nem?

Az utóbbi idöben 2 pasim is volt akik hasonlóan viselkedtek, és nem értem hogy miért.

Én lazán normálisan álltam hozzá az utóbbi kapcsolathoz is, nem azért mert könnyuveru vagyok, hanem mert idö kell, amig kiismerek valakit, addig nem tudok beleadni 100% ot egy kapcsolatba, és ezt közöltem is, hogy nekem idö kell.

A problema pont ott volt, hogy a pasi szerepelt, hogy neki csak komoly kapcsolat kell , sülve föve egyutt, es roppant sértett volt, ha egy nap nem értem rá.

Nagyon sok negatív érzés született a kapcsolatba emiatt, mert én kitartottam a saját pihenési igényeim mellett, a magánszféra mellett, de volt ám ezért duzzogás.

A legnagyobb furcsaság az, hogy végül kiderült, hogy ennek a pasinak is voltak titkos kapcsolatai, amelyeket maximális megértéssel és diszkrécióval kezelt. ( akár évekig!)

Kérdés az, hogy tölem miert nem fogadott volna el egy ilyen verziót? Miért kellett engem ” taposni” egy folyamatos ” nyilvános” együttlétért idejekorán?

Tehát miert jár egy másiknak természetesen ami az óhaja ( lehet ezen esetekben a pasi óhaja is ez volt?) és nekem nem?

Habár kikérem magamnak, akkor meg megbotránkozás van....